fbpx

Rebellion(S)

2022. január 06.

A hangszertokba helyezett hangosbeszélő fotója a borítón világos metafora a zenészek szándékáról. A muzsikusok Amerikában gyakran felvállalták a társadalom válságos időszakaiban kritikus véleményük megfogalmazását John Coltrane-től Bob Dylanig, Zappától Joel Rossig hosszú a lista, legutóbb itt Immanuel Wilkins Omega albumának bemutatásakor került szóba. Európában ez kevésbé acélos jelenség, ezért is szólt akkorát: a BMC lemeze az Academié Charles Cros értékelése szerint a legjobb tíz album közé került.

Az említett hagyományt követve igazi multikult koncept lemez készült, ami a frankofon kultúrától nem idegen. A Rebellion(s) egy különleges kollázs. Két kortárs szaxofonos, a francia Sylvain Rifflet és az amerikai Jon Irabagon kiválasztott a múltból és a jelenből néhány emblematikus beszédet, a jó ügyért megszólalókét, az „úgyis mindegy” mentalitása ellen lázadók indulatos szavaira komponálták az albumot. Az üzenet egyértelmű, ne mástól várja senki, hogy szót emeljen az ő érdekében.

Az első felvétel, a „Jean Moulin” (ha belekóstolni akar valaki, ezt válassza) megadja a receptjét a muzsikának. A Malraux-beszéd Moulin Pantheonba temetésekor hangzott el, akiben a franciák a németek elleni kérlelhetetlen küzdelem hősét, és a lehetséges polgárháború megakadályozóját tisztelik. A szám De Gaulle minisztere beszédének részletével indul, ennek indulatát veszi át egy nagyon intenzíven komponált zene, aztán a szónok intonálására reagálnak a szaxofonok, majd egy méltóan lassú, ünnepélyes szertartászene a záró tétel. A „Factory Girl” egy ír ballada (itt szöveg nélkül szerepel), a bőgős Boisseau átdolgozása megőrzi a dallam drámaiságát. Greta Thunberg, a mai fiatal generációk tiltakozó hangja, a zene a free indulatosságát teszi hozzá (még a „Paul Robeson” esetében érződik ez ilyen karakteresen), de itt a végén egy gyönyörű, a Love Supreme-t idéző Coltrane-es szaxofonszóló zárja. Egy 2018-as vérengzés diák túlélője Emma Gonzalès meg-megcsukló hangja „The Adults in the Room” egyik szólama, a másik a zene indulatainak, megdöbbenésének felerősítése Ornette Coleman modorában. Rifflet komponál „párhuzamos” zenét Olympe de Gouges a Francia Forradalom idején írt A polgárnői jogok nyilatkozata interpretált szövegrészleteihez. Az „America: Daybreak” pedig a végén egy szellemes zenei prológ. A kísérletező zenét kedvelőknek igazi unikum.

 

Rebellion(S)
BMCCD296
A felvétel: BMC Stúdió Budapest, 2020. január 22-24.

Megvásárolható: https://bmcrecords.hu/albumok/rebellions-sylvain-rifflet-i-jon-irabagon-i-sebastien-boisseau-i-jim-black

Kompozíciók:

  1. Jean Moulin                     7:15
  2. Factory Girl                      5:45
  3. Greta T.                           4:24
  4. The Adults in the Room     9:33
  5. Olympe                            3:40
  6. Paul Robeson                    5:55
  7. America: Daybreak            5:28

Teljes Idő: 42:03

Szerzők:
1, 3, 5 - Sylvain Rifflet, 4, 7 - Jon Irabagon, 6 - Sylvain Rifflet & Jon Irabagon
2, ír népdal - hangszerelte: Sébastien Boisseau

 

Közreműködik:

Sylvain Rifflet - szaxofon, klarinét
Jon Irabagon - szaxofon
Sébastien Boisseau - bőgő
Jim Black – dob