fbpx

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
11
12
19

Három héttel ezelőtt, július 1-én került a magyar mozikba (Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházba) a Frank Zappa (1940-1993) életét és munkásságát bemutató új portréfilm, Alex Winter színész/rendező alkotása. Winter bizonyára maga is tudta, hogy a lehetetlenre vállalkozik: másfél-két óra alatt képtelenség bemutatni egy ilyen szerteágazó, óriási életművet, ráadásul úgy, hogy – ez nyilvánvaló a képsorokból – a rendező feltett szándéka, hogy Zappát, az embert is közelebb hozza a nézőkhöz.

A most ötvenhat esztendős Rob Mazurek a kortárs chicagói avantgarde jazz egyik bizsergetően izgalmas művészalakja, aki nemcsak kornett-játékos, hanem elektro-akusztikus komponista, multimédia-művész és konceptualista is. Egykor a Bloom School of Jazz növendéke volt, itt elméletet-gyakorlatot egyaránt alaposan elsajátított. Mintegy négyszáz szerzeményét jegyzi a zenetörténet.

Negyedévente kerül megrendezésre a Harmónia Jazzműhely Alapítvány szervezésében a Jazz Csillagvizsgáló. A csillagokat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai ajánlják.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Egy kicsit messzebbről kezdeném ezt a centenáriumi megemlékezést. Amerikában a nyugat-pennsylvaniai Pittsburgh az egyik legnagyobb magyar várossá nőtte ki magát a 19. század végére, ahol külön emigráns negyedet alkottak bevándorló hazánkfiai olyannyira, hogy az egyik városrészt „Little Hungary”-nek hívták.

Ebben a részben kevéssé ismert zenészek olyan lemezét mutatom be, amely igen nagy, máig is tartó hatással volt a jazz fejlődésére. Ugyanis, bár az afro-cuban muzsika nagyon széles körben megtalálható a mai jazzben és a legnagyobbak is gyakran tűznek műsorukra afro-cuban eredetű kompozíciókat, azok a zenészek, akiknek nevéhez kapcsolható e zenének az észak-amerikai kontinensen történő megjelenése és elterjedése, nem nagyon szerepelnek a jazz történelmének aranylapjain. A most bemutatásra kerülő zenei anyagot a kubai származású ütőhangszeres zenekarvezető, Machito neve jelzi. A lemez címe: Kenya, és a Roulette /EMI kiadó gondozásában jelent meg. Az eredeti bakelitlemezt 1957-ben adták ki, a zenei anyagot 1997-ben vágták CD-re.

Nem vitás, hogy az ember olyan lény, aki érthetően nem felejti el életében az első élményeket, tárgyakat stb. (nem is beszélve az első szerelemről). Természetesen így vagyok magam is, és a jazznél maradva az első igazi jazzkoncertet élőben, az első saját amerikai jazzlemezt, az első nyugati fellépőket, az első jazzfesztivált, az első jazz szakkönyvet, folyóiratot stb. álmomból felébresztve is azonnal megnevezem.

A „Floyd-ügy”-et, vagy nyersebben fogalmazva: a „Derek Chauvin-gyilkosság”-ot követő, 2020. május 26-án kezdődő, a rendőri brutalitás és a rasszizmus ellen tiltakozó megmozdulások Minneapolisban és az Egyesült Államok más városaiban ismét – ki tudja, hányadszor – reflektorfénybe állították a sok évtizedes afro-amerikai polgárjogi küzdelmek fő kérdéseit.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz újabb sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?