iF-koncert

Koncertnaptár - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
1
Dátum : 2019. aug. 1.
2
Dátum : 2019. aug. 2.
3
Dátum : 2019. aug. 3.
10
Dátum : 2019. aug. 10.
17
Dátum : 2019. aug. 17.
26
31
Dátum : 2019. aug. 31.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

A mai ajánlásban ismét a jazz története egyik kiemelkedő muzsikusának egy rövid, de jelentős korszakát megörökítő kollekcióját mutatom be. Az időszak, amelyet felölel az albumban található két CD, 1927-től 1930-ig terjed. A helyszín, amelyhez ebben az időben a művész kötődött a New York-i Cotton Club, a zenész pedig Duke Ellington a jazz egyik legnagyobb alakja.

Ez a rész a húszas évek egyik legkiemelkedőbb tehetségű fehér kornett játékosának újra kiadott zenei anyagát tartalmazó két CD-jét mutatja be, amely Bix Beiderbecke Gold Collection címen jelent meg a Cedar Digital kiadásában, a száma D2CD23. A két CD Beiderbecke 1927-28-ban készült felvételeiből válogat, négy periódusból találhatunk rajtuk darabokat. Az első részben Beiderbecke and His Gang, majd a Frankie Trumbauer és együttese, Jeanne Goldkette és zenekara, illetve a Paul Whiteman zenekar felvételei találhatók a CD-ken.

A Csillagvizsgálóban mindig egy fiatal tehetségnek adunk bemutatkozási lehetőséget.
Girincsi Fruzsina idén fog diplomázni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-ének szakán. Az idei első Harmónia Jazzműhely Jazz-Csillagvizsgáló koncertjén Fruzsina volt az egyik, aki telt ház előtt mutatkozhatott be. A hétvégén pedig a Perpetuum zenekarával megnyerték a Budafoki Pincejárat Zenei Tehetségkutató versenyét. Kíváncsi voltam az idáig vezető útra, mik a jövőbeni tervei, hogyan látja egy fiatal énekesnő, milyen lehetőségek kínálkoznak számára a jazz zene világában.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Zavartalanul, sőt sikeresen folytatódik a zenei cserekereskedelem a Budapest Jazz Club és londoni ikerlétesítménye, a 606 Club között. A kereskedelem létrehozásában és fellendítésében, a két jazz szentélytől eltekintve, a Nemzeti Kulturális Alap részfinanszírozása, a Harmónia Műhely Alapítvány (barátok közt: Harmónia Jazzműhely) szervező munkája és a londoni Magyar Kulturális Központ reklámtevékenysége is feltétlen említést érdemel.  

Ebben a részben a jazz történetének első jelentős stílusváltozását előkészítő muzsikusáról és zenekarainak felvételeit tartalmazó válogatott kiadásról lesz szó. Fletcher Henderson: Study in Frustration: Thesaurus of Classic Jazz című, három CD-t tartalmazó kiadása kerül terítékre. A kollekció a Columbia/Legacy 57596 jelzéssel jelent meg, és Hendersonnak és zenekarainak 1923 és 1938 között készített felvételeit tartalmazza.

Ebben a részben Louis Armstrong munkásságának egy időszakát reprezentáló kollekcióról lesz szó. A 4 CD-t magába foglaló album címe: „The Complete Hot Five and Hot Seven Recordings”, amely a Columbia Legacy C4K 63257 jelzéssel ellátott kiadásában jelent meg. A CD-k zenei anyaga Armstrong és együtteseinek 1925 és ’29 között készült felvételeit tartalmazza.

A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna.  A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.

Már magam is mulatságosnak tartom, hogy minden londoni koncertbeszámolót a koncert viszontagságos előzményeivel kell kezdenem. Természetesen nem a Royal Festival Hallról, hanem a brit főváros egyik jazz szentélyéről, a 606 Clubról van szó. A viszontagságok fő oka általában a londoni közlekedés, melynek következtében, az általában du. 5-re beütemezett próbákról a sokszor vidékről vagy londoni külterületről érkező zenészek rendesen elkésnek. Pedig az ember úgy gondolná, hogy miután 7-kor már beengedik a klubba a közönséget, még akkor is, ha az előadás csak 8.30-kor kezdődik, arra a 2 órás felkészülésre égető szükség van, hiszen a vendégszereplő magyarok általában életükben akkor találkoznak először brit zenésztársaikkal.

1. oldal / 2