A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-22-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvének első tanulmánya a Vaudeville címet viseli, amelyről minden bizonnyal kijelenthető, hogy a maga több mint hetven oldalával és hatalmas apparátusával a magyar szakirodalom mindeddig legalaposabb vaudeville-tanulmánya.

A Jatakucs a 2021. áprilisi összejövetelén a fúziós zene és a progresszív rock stílusok születésének társadalmi és kulturális kérdéseit járta körbe.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első három alkalom kulcsfogalma a kanonizáció a jazzel kapcsolatban. A sorrendben második alkalomnak a referens, Havas Ádám ezt a címet adta: A másság apoteózisa és rasszista kisajátítások: a „jazzkorszak” kulturális ellentmondásai Európában, és az alábbi bevezetőt írta a résztvevőknek:

Ezt a központi, izgalmas kérdést tette fel Karap Zoltán filozófus, zenész a Jazztanulmányi Kutatócsoport idei harmadik vitaestjén, melyet itt teszünk közzé hangfelvétel formájában. A jazzhallgatás népszerűsítésében a Jazztanulmányi Kutatócsoportnak is szerepe lehet, akár provokatív kijelentések felvetésével, elemzésével, mondja Karap, aki mindkét szempontból, mint koncertező muzsikus és mint a témából doktorált filozófus megvizsgálja Theodor Adorno szövegeit. Rávilágít a következő kérdésekre is: Győztesek vagy vesztesek zenéje? Van-e ma a jazznek erotikus jelentés-rétege? Miben tévedett a jazzbarátnak kevéssé mondható társadalomtudós?

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja a klasszikus önképzőköri formában műhelyvitáit. Az első alkalom január közepén volt. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első alkalom témája a kanonizáció fogalomköre a jazzel kapcsolatban. Erről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében, ami a Gramofon könyvek kiadásában jelent meg 2020-ban, közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. A kötet néhány példánya még megrendelhető a kiadóban (www.gramofon.hu).

A JaTaKuCs önképzőkör tagjai kilépnek a [valaha] füstös jazzklubok akolmelegéből, és operettszínházba merészkednek, a ruhatárban hagyva előítéleteiket. Lengyel Emese kalauzolja a társaságot a két világháború közötti időszakra fókuszálva, előadásának címe: Az operett műfaji kanonizációjának problémái.

Ezzel a címmel tartja idei harmadik online műhelyvitáját a jazzt interdiszciplináris keretben vizsgáló önképzőkör, a Jatakucs. A középpontban a német filozófus, Adorno máig vitatott, a műfajról szóló írásai állnak.

People familiar with the Hungarian jazz scene and its historical background would reply to the question above: a lot, indeed. Béla Szakcsi Lakatos has been the only Artist of the Nation  jazz musician to date, which is the highest state award for a performing artist.

A magyar jazz jó ismerői aligha csodálkoznak el a címben feltett kérdésen. Szakcsi Lakatos Béla a magyar jazz mindezidáig egyetlen képviselője a Nemzet művésze cím viselői között, és az ő munkásságát ezer szállal szövi át mind az autentikus roma, mind a városi folklórnak is nevezhető cigányzenei kulturális örökség. Nagynevű, sokszor legendás cigányzenész dinasztiák leszármazottai ma már szinte minden zenei stílus híres képviselői között megtalálhatók, de a jazzben – ahogy egyszer Oláh Kálmán megfogalmazta – új anyanyelvre találtak.

Kerekasztal, könyvbemutató, filmpremier és koncert – négy elemből tevődött össze a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) november 21-én rendezett Szabados György emléknapja. Az elméleti kérdéseket, Szabados jelentőségének, életműve elhelyezésének kérdéseit boncolgató első két programról Zipernovszky Kornél írt tudósítást, az esti filmbemutatót és koncertet pedig Turi Gábor értékelte a Magyarjazz.hu számára. 

A Jazztanulmányok, eredeti elnevezésével Jazz Studies művelői több évtizede alkalmazzák a társadalom- és bölcsészettudományok módszereit a jazz által felvetett kérdésekre. Az ezzel foglalkozó tudósok legfontosabb nemzetközi fóruma a Rhythm Changes nevű konferenciasorozat, amelynek hatodik etappját április közepén tartották az ausztriai Grazban, a Kunstuniversität termeiben. Jól mutatja a nemzetközi érdeklődés magas szintjét, hogy összesen harmincöt szekcióülést, illetve plenáris előadást tartottak Európa, Amerika, Ausztrália és Afrika országaiból érkezett szakemberek. Magyarországot a Jazztanulmányi Kutatócsoport három tagja képviselte, miután mind a hármukat beválogatták a konferencia szekció-előadói közé.