Matyi volt a Dresch Quartet horgonya. Imádtam a zenéjét és nagyon szerettem magát az embert. Emlékszem, amikor Archie Sheppel játszott a Dresch Quartettel a Fonóban, Shepp mindig figyelmesen hallgatta a játékát és nem tudott betelni a szólóival, folyamatosan integetett neki, hogy többet, többet, mert Matyi amilyen tehetséges volt, annyira nem volt magamutogató.

Amikor 2008-ban „menedzserként” volt szerencsém Indiában turnézni a Dresch Quartettel, a néhai Szakcsi Lakatos Bélával és Vukán Gyurival, Matyi volt a legnyitottabb és legérdeklődőbb a helyi kultúra iránt. Állandóan nyitott szemmel és nyitott füllel járt. Szerény volt, kedves és jó humorú, kiváló társaság. Természetére mi sem jellemzőbb, hogy amikor a közel 7 milliós lélekszámú városban, Chennaiban csak egyetlen bérelhető bőgőt találtunk, de annak is csak három húrja volt meg, Matyi zokszó nélkül választott egy basszusgitárt és hatalmasat játszott a koncerten, (amelyen Lukács Miki csodálatosan zongorázott, mert a légitársaság már eleve nem volt a hajlandó a cimbalmot szállítani).

Matyi nagyon sokoldalú volt. Elég, ha belegondolunk, hogy mennyire eltérő zenei szerepekben remekelt, mint például a Dresch Quartet vagy Szabó Dániel Trió tagjaként.

Váratlan távozásával betölthetetlen űrt hagy maga mögött.

Isten nyugosztalja.

 Dés András Erdőkerülő Quartettel 

Fotó: Irk Réka