Közismert tény, hogy az első magyar nyelvű jazzkönyvet Molnár Antal zenetörténész írta, és a Dante Könyvkiadó jelentette meg 1928-ban, Jazzband címmel. Kevesebben tudják, hogy ugyanebben az évben tette közzé a Debreceni Szemle szeptemberi számában Füredy F. Gusztáv A jazz problémáiból című írását, melyről Simon Géza Gábor egy helyen azt mondja: „az egyik legkorábbi terjedelmes magyar írásmű a műfajról”.

Sokan az egyik legaktívabb és legmerészebben kísérletező zenekarnak tartják a Modern Art Orchestrát. Csakhogy már rég túl van a kísérletezések pályaszakaszán ez a formáció, a MAO természetes hitvallása a változatosság, a különféle zenei irányzatok felé mutatott érdeklődés. Egy nagyon színes, gazdagon rétegzett pályát mondhat magáénak az együttes, azzal, hogy big bandként valamit mindenképpen és szinte minden megnyilvánulásában őriz abból a hagyományos, nagyzenekari jazzből, aminek egyik legemblematikusabb alakja Stan Kenton volt. Azért juthat itt az ember eszébe mindenekelőtt Kenton, mert habitusában, a klasszikus és kortárs zene iránti vonzalmában és kompozícióinak logikájában talán épp az ő útjain kezdett járni megalakulásakor a MAO.

Akik követik a hazai jazzszínpad történéseit, megfigyelhették, hogy 2016 óta minden tavasszal három (sőt 2019-ben már négy) napon át szólt a jazz a budai oldal rangos előadó-komplexumában, a MOM-ban. Tavaly tavasszal a vírusjárvány miatti zárlat előtt még sikerült lebonyolítani az ötödik fesztivált, az idén pedig azt a megoldást választotta a fesztivál művészeti vezetője, Kleb Attila, hogy a három őszi hónap során rendezi meg három szakaszban az idei fesztivált. Így tehát a már hagyományosnak számító budai jazzünnepet „évkihagyás” nélkül sikerül megvalósítani.

A Háló Jazz Klubban lép fel a 80 éves Dudás Lajos október 5-én.

Szeptember utolsó vasárnapján a BMC Koncerttermében pályatársai, az egykori játszótársak, tanárok és tanítványok emlékeztek az idén júniusban, 57 évesen elhunyt Winand Gáborra. Az este hét órakor kezdődött nagyszabású koncerten csaknem harminc, a jazz élvonalába tartozó muzsikus különböző formációkat alkotva lépett színpadra, felidézve Gábor rendkívül gazdag énekesi, instrumentális, zeneszerzői munkásságát, pályafutásának főbb állomásait.

Aki már látta a filmet, tudja, a cím egy szójáték, Aretha Franklint elkísérte egész életében a gyerekkorában ráragadt becenév. Aki már látta a filmet, azt is tudja, hogy nem szabad 145 perces filmet csinálni egy csodálni való istenáldotta tehetségről sem. Mert egyszerűen nem praktikus. Liesl Tommy debütáló rendezőként túl nagy fába vágja a fejszéjét, amikor Aretha Fraklin egész életét el akarta mesélni a mozijában.

Az Unesco 1975-ben október 1-jét a zene világnapjává nyilvánította. Yehudi Menuhin hegedűművész kezdeményezte, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

A „csodagyerek-testvérpár” Tóth Viktorral, Szakcsi Lakatos Róberttel, Neumann Balázzsal és Orbán Györggyel fog fellépni a Fesztiválszínházban október 3-án.

Kedden késő este érkezett a hír, 79 éves korában meghalt Dr. Lonnie Smith, a Hammond B3 orgona királya. Halálát a Twitteren megerősítette élete utolsó lemezeinek kiadója, a Blue Note Records. A halál oka a tüdőfibrózis, a tüdőbetegségek egy ritkább, de ma még gyógyíthatatlan formája volt.

Brian Charette jazz-zongorista, Hammond orgonista és zenei producer, a New York-i jazzélet kulcsfigurája lesz a vendége a Modern Art Orchestrának két alkalommal is októberben.

Brian Charette jazz pianist, Hammond organ player, electronic music producer, a key figure on the New York jazz scene, will be a featured of the Modern Art Orchestra (MAO) on two occasions in October.

A Magyar Jazz Ünnepén fellépnek fiatalok és már befutott zenekarok is.

A Zeneszerzős és Hangszerelő versenyt a Magyar Jazz Szövetség kétévente rendezi meg a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével, melynek hagyományát ők teremtették meg László Attila támogatásával.

E cikk apropója a Craft Recordings új kiadványa John Coltrane „másik oldaláról”, vagyis pályájának ama korai, ha nem is a legkorábbi szakaszáról, amikor a nevét még csak másokat kísérő sidemanként, illetve több figyelmet érdemlő co-leaderként ismerhették az érdeklődők. Főként az 1956-1957-es évekről van szó: ekkor keletkeztek azok a felvételek, melyeket Coltrane Miles Davis, Sonny Rollins, Thelonious Monk, Red Garland, Tadd Dameron és Art Taylor oldalán rögzített. Ez a lemez amolyan „bevezetés” a korai John Coltrane tanulmányozásába, nyomatékosítva a két legfontosabb zenei kapcsolatát az 50-es évek második felében – Miles Davisszel és Thelonious Monkkal, s kiegészítve alkalmi zenei találkozásokkal – Garland, Dameron és Taylor albumain.

Szeretettel köszöntlek Gabi és boldog 50-ik születésnapot kívánok.