koncert

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
12
Dátum : 2019. nov. 12.
16
Dátum : 2019. nov. 16.

Kis éji zene gitárra

Egy kicsit azért pontosítsunk a címen. A koncert kora este kezdődött a győri Rómer Ház klubjában, és Mozart G-dúr szerenádja el sem hangzott. Bár a fellépők simán el tudták volna játszani. A főszereplő valójában egy Perzsiából származó hangszer volt, ami arab közvetítéssel érkezett Európába, s gyorsan népszerű lett a Földközi-tenger partjain. Többféle változatát használták, míg egy spanyol hangszerkészítő mester meg nem alkotta a mai klasszikus gitár prototípusát. A spanyol-portugál muzsikusok hamar elterjesztették Dél-Amerikában, majd a komolyzene komponistái is felfedezték, a jazz megszületésekor pedig rögtön evidens volt a használata, hiszen sokszínűsége egyedülálló. Egyik pillanatban szólóhangszer, majd helyettesíteni tud egy zenekart, és a ritmusjátékban is kiváló. Ha úgy tetszik, két szakértő termékbemutatójának részesei lehettünk.

A Mester és Márton…no meg Woland

Bulgakov ugyan nem érkezett meg szerdán hétre a Jazzklubba, de mindenki más ott ült a klub nézőterén, aki kíváncsi volt a két népszerű győri gitáros koncertjére. De az is lehet, hogy Mihailt az előtérben a pultnál marasztalta a welcome drink. Ha ott üldögélt, egy különös triót hallhatott játszani, hiszen a gitárosok meginvitálták a kísérletező kedvű Orbán György bőgőst erre a koncertre.

Pusztai Antallal még a pályája kezdetén csináltam egyszer interjút talán a Győri Rádiónak vagy valamelyik magazinnak, emlékszem, akkor az elképzeléseiről beszélt, hogy tervezi a karrierjét. A tehetsége és szorgalma már meggyőző volt akkor is, ami sejtette, hogy szép pályát futhat be. Ma jól cseng a neve klasszikus gitárosként, a flamenco gitárosként pedig néha Paco de Luciához hasonlítják, a jazzben pedig remekül tudja kamatoztatni kivételes technikai virtuozitását. Meg is nyerte, bizonyítva hogy ezt mások is így látták, a Zoller Attila Gitárversenyt Pesten, az ezredfordulón a Montreux-i Jazz Fesztivál "legjobb gitárosa" versenyt, négy éve pedig a Los Angeles-i Six String Theoryt.

Nála tanult a másik fellépő anno, ha úgy tetszik mester és tanítványa léptek fel. Ez adta a cím ötletét. Stummer Márton 2017-ben szerezte klasszikus gitárművész diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Őt is a nyitottság jellemzi: klasszikusok és jazz standardek egyaránt ott vannak a repertoárjában. Gitárosként és komponistaként is szép sikereket ért el: említsük meg a Carpathian Region International Youth Guitar Competition-t, ahol szerzeménye első, vagy Novi Sadot, ahol World Guitar Competition-ön a második díjat kapta meg, vagy a drezdai European Guitar Award-on és az Uppsala-i Guitar Festivalon szerzett elismerést.

Az esti koncerten Orbán György, a tapasztalt, számtalan formációban közreműködő bőgős volt a partnerük, akitől nem idegen a kísérletezés: emlékezhetünk Coltrane Legacy-re vagy a különleges ötletre, a Piano Trilogy-ra.

„Felejts el mindent! Próbálj repülni!” Paco de Lucia

Kíváncsian vártuk, hogy áll össze a műsor, miből válogatnak, és hogy illeszkedik ebbe a rendhagyó trióba a bőgős játéka. Az első kérdésre a koncerten gyorsan megkaptuk a választ.  A modern gitárzene all inclusive kínálatát kaptuk minőségi prezentálásban. A gypsy-jazzt reprezentálta Rosenberg „For Sephora”-ja, a flamenco legnépszerűbb standardjei közül a „Black Orpheus” vagy a „Tico” sajátos adaptációja hangzott el. Persze Chick Corea spanyol ihletésű koncertjein kihagyhatatlan „Aranjuez” is szerepelt. Elhangzott a jazz standardeket reprezentálva a „My Funny Valentine”, a bátor énekesnők kedvence, a „Softly, as in a Morning Sunrise”, meg a „Waiting for the Spring”. (Mivel a MagyarJazz Fb oldalára Irk Réka jóvoltából fel is került a koncert néhány momentuma, így ezúttal lehetőség van az állítások ellenőrzésére is, ha valaki visszagörget odáig.)

A Pusztai-szerzemények közül szerepelt a „Just for You”, a „Lily”, az „Oriental” és a lenyűgöző technikai virtuozitással előadott „Wake up”. Stummer Márton szerzemény volt a nagy előd előtt méltóan tisztelgő „In memoriam Szabó Gábor”. A gitárzene kedvelői elégedetten hallgathatták a hangszerelési ötleteket. Aki bármilyen szinten gitározott valaha, az tökéletesen tudja, hogy mennyi skálázás kell ahhoz, a váltóhangok gyakorlása, az akkordbontások rutinná tétele, hogy ilyen könnyednek tűnjenek bravúros technikai megoldások is.

Hiányérzetem a bőgő szerepével kapcsolatban volt. Orbán György kvalitásait ismerjük. Nekem úgy tűnt, hogy nem volt kitalálva, hogy a stílusok közt mozogva, mikor milyen szerepe legyen a hangszernek, ami igazán hozzátesz a közös zenéléshez. A rutinos kliséknél többet is lehetett volna engedni neki. A flamenco gitározásban és a gypsy jazzben a gitárok simán hozzák az alsó regiszterekben a basszus menetet, ott vagy nincs bőgő, vagy eleve statiszta szerepe van. A poszt-bopos mainstreamben már jobban érezte magát. Érdemes lenne a hangszerelésben ezt jobban kitalálniuk, ha még fellépnek ebben a formációban, hogy három egyenrangú hangszerként szóljon a trió. Főleg, ha a bőgős ilyen jó egyébként. Ha már Bulgakovot emlegettem, legyen ő Woland, a kísértés embere a hangzásban.

 

Egy régi spanyol mondás szerint „lo cortés no quita lo valiente”, vagyis a jólneveltség nem zárja ki a talpraesettséget. Aki ilyen széles repertoárból merít, mint amit hallottunk, annak bátornak kell lennie. Vagy nagyon jónak. Szerintem, a fenntartásommal együtt, az év egyik legprímább koncertjét hallottuk.

 

Fotók, videó: Irk Réka

Rómer Jazz Klub, Győr, 2019. október 30.