fbpx

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V

Valami más! – Karosi Júlia, Kristjan Randalu és Juhász Gábor estje a Zeneakadémián

2021. december 18.

Ha jól számolom, akkor 1977 februárjában, Zygmunt Krauze koncertjén jártam először Zeneakadémia – akkor még nem Solti nevű! – kistermében. Ott – és akkor – olyan zenét hallottam, ami valami más volt, mint a szokványos, „normális” koncerttermekben megszokott. Bár azóta – és ott – sok, főleg kortárszenei élményben volt részem, most mégis ez a régi kép, emlék úszott be elsőre a 2021. XI. 17.-i koncert előtt, az észt-magyar muzsikusok rítusán.

Az előzetes műsorlap, kiírás szerint ez az este különlegesnek ígérkezett, hiszen jazz-zenészek előadásában Bartók, Kodály és Weill-dalokat, Randalu és Karosi-műveket ígért a műsorlap! Az észt Kristjan Randalu (zongora) mellett Karosi Júlia (ének) a magyar, míg Juhász Gábor (gitár) – észt édesanyja révén – mindkét nemzet képviseletéhez hozzájárult…

            Bár én elsősorban az észt zongorista előadására voltam kíváncsi, az est házigazdája, kiötlője mindenképpen az énekesnő volt, hiszen a hallható zenék nagy része az ő utolsó albumának felidézése, újrateremtése volt. És itt az újrateremtés volt a lényeg, hiszen Randalu a kötött – tehát nagyrészben lekottázott, megkomponált, illetve Tálas Áron játékával már lemezről ismert feldolgozású! – hangok, hangulatok mellett intenzív átéléssel, finom és virtuóz rögtönzésekkel, olykor vehemens játékával alakította a már hellyel-közzel ismert dallamokat.

            A műsor első részében az ének-zongora kettősén elhangzó 6 dal - 1 népdal, Weill-, Karosi-, 2 Kodály- és Gadó-szerzemények - közül a két Kodály Epigramma volt számomra meglepetés, mert ugyan szeretem a szerző szövegnélküli darabjait (például a Nyári este-sorozatot), de ezeket a dalokat még nem hallottam. A nemrégen elhunyt Winand Gábor által bemutatott, magyarul Üdvözlet az angyaltól című Gadó Gábor darab szomorú aktualitása okán került be a programba (Greeting from the angel).  S a Walt Whitman versére komponált Kurt Weill-dal csodája élmény volt (pár év óta, amikoris Julia Hülsman kísérte Theo Beckmann énekét egy teljes Weill-dalesten hallottam, csak csodálkozok, hogy milyen ritkán hallhatóak ezek a kitűnő művek!)

            Az első egység végeztével Juhász Gábor (gitár) is megjelent a színpadon, és egy Randalu szerzemény után megkezdődött a Bartók-szeánsz (4 dal: Román táncok, 3. - Bánat - Bolgár ritmus, 115. és 113.). Majd Karosi Júlia darabja (Without dimensionsMértékek\méretek nélkül) zárta az estet. A ráadásban Karosi harmadik lemezének egy dala: a magyar\zsidó eredetű Szól a kakas már hangzott el.

            Randalu – őt eddig csak hanglemezről ismertem! - koncerten is zseniális; tiszta, ihletett, erőteljes játéka nagyon meggyőző volt számomra. Igazi kamarapartnere volt a többieknek mind a jazz irányultságú, mind a műzenei daraboknál. A csodálatos hangi adottságokkal rendelkező Karosi – majdnem – végig meggyőző, finom muzsikát produkált, talán az utolsóelőtti darabban éreztem némi – túlzott! – visszafogottságot (vagy fáradtságot?) énekében. Juhász Gáborról is csak felsőfokokban tudok írni, hiszen hangszere halkabb tónusai ellenére is igazi – jazz - kamarapartnere volt társainak…

            A műsor nekem tetszett és gondolom, hogy az est igazi zenei élmény lehetett a háromnegyed házas kisterem közönségének is!

 

 

 (apró megjegyzés: a kiadott műsorlaphoz képest 2 Bartók és egy Karosi mű nem hangzott el a koncerten.)

 

Zeneakadémia, 2021. november 17.

Fotó: Posztós János, Zeneakadémia