fbpx
Zipernovszky Kornél

Zipernovszky Kornél

Főmunkatárs. Első jazztémájú cikke 1986-ban jelent meg egy egyetemi lapban, azóta rádiósként, újságíróként, szerkesztőként és kritikusként is foglalkozott a műfajjal. Jazzrovat-vezetőként vett részt a Gramofon Klasszikus és Jazz alapításában, amelyet 2003-ig vitt, azóta is minden lapszámba küld cikket. Vezette a Fidelio jazz és world music rovatát, állandó szerzője volt a Bohém Jazz Magazin-nak, munkatársa a Magyar Narancs-nak. Zsűrizett egyebek között a Müpa Jazz Showcase-en, a Kult 50-nek és az Országos Jazzműveltségi Vetélkedőn. Pallai Péterrel 2013-ban kezdeményezte a Jazznap-hu ingyenes koncertjeit. 2015-ben indította el a Jazztanulmányi Kutatócsoportot (Jatakucs) a Jazz studies diszciplína meghonosítása érdekében. Társszerzője A Jazz Évszázada-nak és az Oxford History of Jazz in Europe c. készülő kötetsorozatnak.

A Nemzetközi Jazznap (International Jazz Day) két házigazdája, az UNESCO főtitkára Audrey Azoulay és jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock április 21-én bejelentették az idei központi gála részletes műsorát, és közölték, hogy a világmozgalommá szélesedett ünneplésbe legalább 180 ország kapcsolódik be élő zenei rendezvényekkel.

A modális jazz az 1950-es években alakult ki New Yorkban. George Russell 1953-ban megjelent zeneelméleti műve, a The Lydian Chromatic Concept and Tonal Gravitation adott elméleti muníciót a modális jazz kialakulásához, de Miles Davis Kind of Blue című 1959-ben megjelent nagylemeze tekinthető a fordulópontnak, amely után világszerte elismert lett a modális gondolkodás a jazzben.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-22-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. Ötödik tavalyi műhelyvitáján a Jazztanulmányi Kutatócsoport kicsit kilépett a [valaha] füstös jazzklubok akolmelegéből, és operettszínházi vizekre merészkedett.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-22-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvének első tanulmánya a Vaudeville címet viseli, amelyről minden bizonnyal kijelenthető, hogy a maga több mint hetven oldalával és hatalmas apparátusával a magyar szakirodalom mindeddig legalaposabb vaudeville-tanulmánya.

A Jatakucs a 2021. áprilisi összejövetelén a fúziós zene és a progresszív rock stílusok születésének társadalmi és kulturális kérdéseit járta körbe.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja műhelyvitáit a klasszikus önképzőköri formában. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első három alkalom kulcsfogalma a kanonizáció a jazzel kapcsolatban. A sorrendben második alkalomnak a referens, Havas Ádám ezt a címet adta: A másság apoteózisa és rasszista kisajátítások: a „jazzkorszak” kulturális ellentmondásai Európában, és az alábbi bevezetőt írta a résztvevőknek:

Ezt a központi, izgalmas kérdést tette fel Karap Zoltán filozófus, zenész a Jazztanulmányi Kutatócsoport idei harmadik vitaestjén, melyet itt teszünk közzé hangfelvétel formájában. A jazzhallgatás népszerűsítésében a Jazztanulmányi Kutatócsoportnak is szerepe lehet, akár provokatív kijelentések felvetésével, elemzésével, mondja Karap, aki mindkét szempontból, mint koncertező muzsikus és mint a témából doktorált filozófus megvizsgálja Theodor Adorno szövegeit. Rávilágít a következő kérdésekre is: Győztesek vagy vesztesek zenéje? Van-e ma a jazznek erotikus jelentés-rétege? Miben tévedett a jazzbarátnak kevéssé mondható társadalomtudós?

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport 2021-ben folytatja a klasszikus önképzőköri formában műhelyvitáit. Az első alkalom január közepén volt. A műhelyvita sorozat eszmei kiindulópontja és az első alkalom témája a kanonizáció fogalomköre a jazzel kapcsolatban. Erről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében, ami a Gramofon könyvek kiadásában jelent meg 2020-ban, közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. A kötet néhány példánya még megrendelhető a kiadóban (www.gramofon.hu).

A magyar jazztermés legjavát ízlelheti meg szeptember utolsó hétvégéjén a közönség a megújult, 12 produkciót összesen ötven zenésszel felvonultató Szentendrei Jazz- és Bor Fesztiválon a Szentendrei Kulturális Központ és Ferenczy Múzeumi Centrum rendezésében. A szüreti időszakhoz illően ugyanekkor 15 borász kínálja portékáját a Dumtsa Jenő utcában, ami Budapest felől a város nevezetes Fő terére vezet. A fesztivál helyszíne a Barcsay Múzeum udvara, amely szintén a Dumtsa utcáról nyílik. A szabadtéri színpadon szeptember 24-26-án mindhárom nap délután háromtól kétóránként váltják egymást a zenekarok, így a szünetekben a kóstolásra, városi sétára is jut idő.

Ahogy munkatársunk, úgy a közönség nagy része is nehezen fogja fel, hogy Winand Gábor (1964-2021), a magyar jazz színes, szeretett és eredeti alakja már csak felvételeivel, emlékeinkben van velünk. Zipernovszky Kornél felvételek segítségével idézi emlékeit.

1. oldal / 4