

Kétségtelen, hogy napjainkban hajlamosak vagyunk a bombasztikus jelzők könnyelmű osztogatására, így a „világsztár” kifejezés is kissé degradálódott. Egy azonban biztos: ha van valaki a jazz világában, akit vitathatatlanul ide sorolhatunk, az PAT METHENY. A jazzmuzsikusok azon szűk körébe tartozik, akiknek művészete messze túlmutat a jazz rajongóinak táborán és kultusza világszerte a legmagasabb régiókig emelkedett.
A múlt hét szerdán a MOMkultban DAVE WECKL & TOM KENNEDY PROJECT koncertjével indult „Jazzfest Budapest” megnyitóján, az ötlet- és házigazda Kleb Attila rég látott telt ház előtt mondhatta el impozánsan rövid köszöntőbeszédét. Mint említette, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül több helyszínen, párhuzamosan zajló koncertsorozaton a magyarok mellett, különböző generációkból tizenhárom ország neves muzsikusai lépnek fel. A „Jazzfest Budapest” a helyszínek sokasága, a fellépők száma alapján egyből a legnagyobb európai jazzfesztiválok, a Jazz a Vienne, Glastonbury, A Love Supreme és természetesen Montreux közé lett sorolva.
Az egyik legnagyobb amerikai jazzmagazin, a Downbeat, 44. alkalommal hirdette meg a zenei iskolákban tanulók versenyét. Idén Hofecker Dániel egyik darabja is nyert, amelyik hamarosan a Budapest Jazz Orchestrával kerül felvételre.
Ezt az interjút tavalyi évre terveztük, de a Covid utáni rengeteg koncert más irányba terelte a jazz-zongorista, zeneszerző életét. Idén viszont kerek születésnapja alkalmából köszöntjük Sárik Pétert interjúval, melyben az elmúlt évekről kérdezem.
A nagykanizsai jazzélet egyik méltán meghatározó együttese a Kanizsa Big Band. A 2005 januárjában alakult zenekart helyi zeneiskolai tanárok kezdeményezésére alakították. Tagjai zenetanárokból, régi és jelenlegi tanítványokból és vendégfellépőkből áll. Ebből a termékeny alkotóközösségből számos ma már ismert jazz-zenész került ki. Elég, ha csak a fiatal jazzgenerációból Gayer Mátyásra, Cseke Dánielre vagy Varga Dánielre gondolunk. Jelenleg a 138. fellépésük volt. A következő interjú a Kanizsa Big Band vezetőjével, Vámos Bélával készült.
A Nemzetközi Jazznap programjának nyitányaként április 29-én ünnepségre került sor Nagykanizsán a sétáló utcában. Az apropót az szolgáltatta, hogy az idén felavatott I. Magyar Jazztörténeti pontot QR kóddal látták el.
A Gramofon folyóirat 25. évfordulója alkalmából megjelent egy válogatás, mely Gramofon 25 – Zenetudományi és zenekritikai antológia címet viseli. A 350 oldalas kiadvány az 1996 és 2021 között megjelent, különlegesen érdekes írásokból szemezget.
Végre újra nem volt könnyű eldönteni, hogy hol ünnepelje egy jazzkedvelő április 30-án a Nemzetközi Jazznapot. Néha a hely szellemisége a döntő érv, máskor az előadók kvalitásai. Idén az Opus ajánlatának nálam nem volt riválisa. Azzal az ígérettel invitálta ugyanis a vendégeit szombaton a népszerű belvárosi klub, hogy részesei lehetünk egy kicsit mi is a jazztörténetnek, az International Jazz Day-t stílszerűen két magyar világsztárral a fellépők között ünnepelhetjük. Szakcsi Lakatos Béla és Tony Lakatos esetében ebben nincs is semmi túlzás. A megtelt táblát ki is lehetett tenni nyolc órára.
A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban május 3-án, KEDDEN 20 órai kezdettel bemutatja: Jazz-Csillagvizsgáló / énekesek
A múlthéten érdekes ízelítőt kaptunk a kortárs jazz új áramlataiból. A világ figyelmét a közelmúltban felkeltő csillagok közül a két éve megjelent debütáló lemezével berobbant Nubya Garcia kedden a MÜPA Fesztivál Színházában, pénteken a Magyar Zene Házában Ben Wendel lépett fel zenekarával. Mindketten először jártak Budapesten, Wendel európai turnéjának ráadásul fővárosunk volt az első állomása.
A Fonogram-díjat 1992-ben a magyarországi hangfelvétel-kiadás kiemelkedő sikereinek és teljesítményeinek, díjazására alapította a MAHASZ közgyűlése, akkor még Arany Zsiráf-díj volt a neve. 2004-ben Fonogram - Magyar Zenei Díjra keresztelték át. 20 kategóriában osztják ki.
Két hónapja épp a női jazz-zenészek különleges helyzetével kapcsolatban készült interjú az Artisjus díjas zenekarvezetővel. A héten pedig saját kompozícióját mutatja be a Free Chamber Orchestrával, egész pontosan május 4-én, szerdán.
Snétberger Ferenc a Deutscher Jazz Preis díjat vehette át április 27-én.
Az amerikai jazz szaksajtónak vannak dédelgetett kedvencei, akiknek minden megmozdulása hozsannázó sajtóra számíthat. Ők azok, akik a Grammy-díjakat és az egyetemi katedrákat kapják. Ők azok, akik a zenélés és oktatás mellett mindig harcolnak valamiért: világbékéért, az x nép felszabadításáért a gyarmati uralom alól, vagy ha másért nem, hát a rendőri túlkapások ellen az egykori vadnyugathoz tartozó Rattlesnake Countyban. A kedvencek mindig humanisták: nyilatkozataik és egyes szerzeményeik arról szólnak, hogy a kábítószerek rosszat tesznek az egészségnek, de az emberiség egy szép napon békében él majd. Kézen fogják egymást, és bizakodón tekintenek a távolban pislákoló csillagokra.
Nevét és műveit itthon és külföldön egyaránt ismerik. Megosztó személyiség, sokan rajonganak érte, egyesek viszolyogva fogadják nézeteit, de egy biztos: a magyar jazz érdekében nem sokan tettek többet, mint – a ma már márkát képviselő – „SGG”. Sokirányú, hatalmas tevékenységét még vázlatosan is lehetetlen ismertetni. Jazz- és hanglemeztörténész, diszkográfus és lemezkiadó, producer és alapítványok létrehozója, kiállítás- és koncertszervező, jazztörténeti programok előadója, jazztáborok szervezője, páratlan lemez- és jazzirodalom archívum tulajdonosa. Egy tartalmas életút a jazz műfaj érdekében!