A dupla album alcíme: „Her Greatest Hits & Remixes” azaz Nina „legnagyobb sikerei és remix felvételei” egyértelműen jelzi, hogy korábbi albumok válogatott számainak újrakiadásáról van szó. Ez már csak azért is így van, mert az ikonikus énekesnő és sajátos stílusban játszó zongorista már csaknem 20 éve elhunyt.

Az minden hazai jazzbarát számára vitathatatlan tény, hogy a nemzetközi jazzszíntéren a legismertebb magyar jazzmuzsikus Szabó Gábor volt, és tartok tőle, hogy marad is ki tudja meddig. Pár nappal 46. születésnapja előtt hunyt el egy budapesti kórházban pontosan 40 évvel ezelőtt. Ez a szomorú évforduló adta az alkalmat a kiváló és igazán népszerű gitárosnak Gyárfás „Gyafi” Istvánnak, hogy triójával egy Gábor emlékének szentelt koncerttel emlékezzen a szomorú évfordulóra az Opus színpadán.

“Zsolt nagyszerű gitáros. Mindig is csodálója voltam hangszínének, dallam- és kompozíciós érzékének.” – mondta róla egykori bostoni évfolyamtársa, Lionel Loueke, akivel a barátság még a Berklee-ben töltött időszakban szövődött. Bende Zsolt tehetségét kedden a Budapest Jazz Club közönsége is megcsodálhatta, a tapsokból ítélve teljes egyetértés alakult ki, a csaknem három évvel ezelőtt ugyanitt emlékezetes koncertet adott, világhírű benini gitárossal, mely után az alábbi kép készült a két egykori Berklee ösztöndíjasról.

Közönségsiker szempontjából a jazz az 1930-as évek második felétől az 1940-es évek derekáig élte az aranykorát. Ez volt a swing korszak, a big bandek évtizede. Az elkülönített fúvós szekciókra bontott, főként táncoló közönségnek játszó nagyzenekarok uralták a terepet. De mi is volt a swing lényege? Szerintem senki nem testesítette meg jobban ezt a stílust, mint az ismeretlenségből, Kansas Cityből New Yorkba valósággal berobbant Count Basie zenekar.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik? 

László Attila idén is zsűritag volt a Jazz Showcasen. Már 15 éve figyelik a kiemelkedő fiatal tehetségek előadásait a Müpában. Bércesi Barbara ajánlójában jól ismert neveket említett, akik a kultúra fellegvárában mutathatták meg magukat a közönség előtt és a szakmának. Ugyanitt, de a Fesztivál Színházban vagy a Bartók Teremben a fiatalok fellépései után minden évben már befutott zenekarokat hallgathatott meg a közönség, többször az előző évek nyerteseinek sikeres formációit.

A 2022. március 11-ei budapesti fellépésük lesz az első, ahol hagyományos koncert formájában, zenekarral együtt fognak zenélni. 

Jubileumi ünnepséget rendeztek Nagykanizsán a helyi jazzklub megalakulásának 50 éves évfordulója alkalmából. Az öt programelemből álló rendezvény nyitányaként Jazztörténeti emlékpontot avattak. Erről az előzőekben részletes tudósítás számolt be a magyarjazz.hu oldalon. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés, jazztörténeti kiállítás, koncert, majd jam session várta az ünneplőket. A rendezvény fő támogatója a Magyar Jazz Szövetség volt. A szervezet képviseletében Bágyi Balázs elnök és Gayer Ferenc alelnök vett részt a programokon.

Bizony már harminc év telt el azóta, hogy Natalie Cole Unforgettable c. albuma megjelent és egy zsák Grammy-díjat besöpört. A remek énekesnő a legnagyobb fekete amerikai személyiségek egyikének, Nat King Cole-nak volt a leánya. És azt is el kell mondani, hogy a technika segítségével énekelhetett duettet szeretett édesapjával, ami biztos belépő volt a világsikerhez.

A Nagykanizsai Jazz Klub megalakulásának 50. évfordulójára ünnepi rendezvényt szervezett Halász Gyula a Magyar Jazz Szövetség és a Magyar Jazzkutatási Társaság tagja, valamint a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó. A jubileumi program nyitányaként felavatták a Magyarország első jazztörténeti pontját, amely az 1972. február 22-én megalapított Nagykanizsai Jazz Klub emlékét őrzi.

A jazz évszázados történetében az egyik legnépszerűbb formáció és hangzásvilág: a Hammond orgona, a gitár és a dob együttműködéséből adódó fülbemászó, olykor szinte táncra ingerlő, mindenki által befogadható és élvezhető zene.  Ennek a felállásnak egyetlen hazai képviselője volt a vendége a Háló jazzklubjának kedden, ahol a másfél évtizedes klub egyik legnagyobb sikerű koncertjét adták.

Március 1-jén az új-zélandi szaxofonoshoz, Hayden Chisholmhoz csatlakozik Gyárfás Attila a Magyar Zene Házában.

Egy budapesti kórházban 1982. február 26-a szürke télvégi napján egy világhírű magyar jazzmuzsikus távozott az élők sorából két héttel negyvenhatodik születésnapja előtt. Alig ismerték szülőhazájában, miközben a nemzetközi jazzéletben mindmáig a legismertebb magyar zenész, aki meglehetősen komoly befolyást gyakorolt a korabeli jazzvilágra és hatása a mai napig kimutatható. De ki is volt ez a rendkívüli személyiség? 

Lantos Zoltán hegedűművész pályafutása során világsztárokkal dolgozott együtt, a világ különböző pontjain adott koncertet, és rengeteg zenei stílusba belekóstolhatott, miközben a saját, másra nem hasonlító zenei világát kialakította. Már második éve választja meg a közönség a legjobb különleges jazz-hangszeresnek és elektronikus jazz-zenei médiaművésznek. Az év végén pedig Artisjus-díjban részesült.

2020-ban az utolsó fesztiválként zárták a karantén előtti időszakot, aztán 2021-ben már nem voltak ilyen szerencsések, de szeptemberben hosszas előkészítés után sikerült megrendezni a GetCloser Fesztet. Idén pedig sztárparádéval újra visszakerült eredeti helyére az ünnep, március 3-6. között a MoMKultban várják a közönséget a duplakoncertekre.