A gitárosokban nem szűkölködő hazai jazz szcéna három jeles képviselője még 2018-ban hozta létre a szellemes névre hallgató Guitar Madness (azaz Gitár őrület) kvintett formációt. Az együttes vezetője, Gyárfás István, a népszerű Gyafi, aki a triumvirátusban „első az egyenlők között” és a Szabó Gábor-díj kitüntetettje már 2016 óta.

Huzamosabb ideje követve a Modern Art Orchestra munkásságát az a benyomás alakult ki bennem, hogy bármi legyen is műsoron mindig valami különlegesre számíthat az ember, és a megvalósításban mindig a legmagasabb művészi színvonal a cél.

A Tavaszi Művészeti Fesztivál keretében március 28-án lépett fel Nagykanizsán Dés András Quartetje. A lemezbemutató koncerten a vadonatúj lemezük anyagát, az Unimportant Things-et ( BMC Records) adták elő a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.

Hogy mennyire ismert a világban Bartók Béla, azt gyermekkorom óta tudtam, mégis megdöbbentett és büszkeséggel töltött el, amikor a zenei világ egyik ikonikus szentélyében, a világhírű amszterdami Concertgebouw-ban láthattam, hogy körös-körül aranybetűkkel írták fel a zeneművészet több mint ötven óriásának nevét Beethoventől Mozartig – s köztük két magyar név olvasható: Liszt és Bartók.

Ha valakinek még kétsége lenne azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi zenei nyelv-e a jazz, akkor ez a trió (is) kitűnő bizonyítéka az egyértelmű válasznak: igen, az!  Egy indiai eredetű, de már Amerikában született kitűnő zongorista, egy Sanghajból emigrált kínai szülők Malaysiában született, de Ausztráliában felnőtt gyermeke, aki Amerikában élő bőgős hölgy(!) és egy afro-amerikai dobos formációja játszik a világviszonylatban is a legjelentősebb jazzkiadók közé számító német ECM label legújabb albumán!

Bár minden (jazz)óhajunk így teljesülne. Ugyanis egy éve, hogy honlapunkon Samara Joy „Linger Awhile” c. nagysikerű albumát ajánló írásom egyik mondata így hangzott: „Már két európai turnéja is volt…reméljük, hogy hamarosan magyar színpadon is üdvözölhetjük.” Nos, április 8-án, számos nagy horderejű korábbi jazzkoncert színhelyén, a MoMKult színháztermében a Samara Joy Quartet hozza el a tavaszt a hazai jazzbarátok számára.

A hazai és külföldi jazzberkekben egyaránt jól ismert szerző sokirányú és sok évtizedre kiterjedő tevékenységének újabb állomása ez a kötet. Nincs még egy olyan magyar jazzszakíró (de külföldi példát sem tudnék felhozni), akinek legújabb könyve a 34-ik(!) lenne a sorban, miközben egyéb publikációit szinte lehetetlen számba venni. 

Unfortunately, I did not come across Clara Barry's name until the death of Mátyás Szandai, even though their work went back several years. It turned out that she had even learned Hungarian in order to sing Bartók in the original language, out of respect for the late composer.

Clara Barry nevével sajnos egészen Szandai Mátyás haláláig nem találkoztam, pedig a közös munkájuk visszanyúlik több évre. Kiderült, hogy még magyarul is megtanult, hogy eredeti nyelven énekelhessen Bartók  darabokat a szerző iránt érzett tisztelete miatt.

Enyedi Sugárka dalszerző-jazzénekes legújabb, 4. lemeze az 'Everyday happiness' címet kapta.

Bár igyekszünk lépést tartani a mára már valóban nemzetközivé vált jazzvilág eseményeivel, az előadók örvendetesen hatalmas számával, de lássuk be, hogy ez még akkor is lehetetlen lenne, ha semmi mással nem is foglalkoznánk a nap 24 órájában, nem is beszélve a műfaj jeles hazai képviselőinek munkásságáról…

Bánházi István a 80-as években kezdte el gyűjteni és árulni a hazai és külföldi lemezeket, majd CD-ket, majd újra a bakeliteket. A jazz-zenészek szerint, nála minden lemezt meg lehet találni. Az ünnepek előtt szerettük volna elkészíteni az interjút, de a forgalom növekedése miatt, áttettük januárra, így már a következő ünnepre lehet gondolkodni, milyen lemezekkel lepje meg az olvasó a szeretteit.

Ralph Townert hallgatni rendkívül megnyugtató érzés. Otthonos. A világban rend van és nyugalom, éteri tisztaság, templomi tér, izgalmas sokszínűség. Jó Ralph Towner világában élni. Még vendégségbe menni is jó oda.

A ma ránk zúduló információáradat közepette a jó indulattal üde színfoltoknak nevezhető szembejövő törmelék között időnként mérföldkövekkel is találkozhatunk. Súlyukból adódóan nem a kedvező széljárás sodorta elénk, jól esik megpihenni, feltöltődni mellettük. Megtalálni a magunk csendjét, amit csak a zene adhat. Fekete-Kovács Kornél februárban a BMC gondozásában megjelent „Different Aspects of Silence” című lemezén társaival segít megtalálni elveszített csendjeink hangjait.

Az idő előre haladtával a legkülönfélébb módon kerülnek elő a jazztörténet ikonikus alakjainak rejtőzködő vagy elfeledett zenei anyagai: a kiadók archívumától a kalózfelvételekig.  Nemrégiben John Coltrane-nek egy másik zseniális művésszel, a fiatalon elhunyt Eric Dolphyval adott – korábban nem ismert – koncertfelvételei kerültek elő a New York Public Library archívumából.