Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
3
7
10
27

Lost Ships

2020. december 23.

Már ez a lemezcím is milyen fájdalmasan szép! Elveszett hajók. Hol vannak? Elnyelték őket a hullámok? Vagy kóborolnak magányosan az óceánok vizein? Hogy aztán egy ponton, a mértani egyenes mentén lassan, méltóságteljesen kivitorlázzanak a világűrbe…

Ez az alkonyati atmoszféra jellemzi végig Elina Duni új CD-jét. Nyilván sokakban felvetődik majd a kérdés, miután meghallgatták ezt az albumot, hogy jazz lemezről beszélhetünk-e egyáltalán, vagy ez inkább világzene. Tény, hogy nagyon sok jazzes elem vegyül ebbe a muzsikába, főként a szárnykürtös Matthieu Michelnek és a gitáros Rob Luftnak köszönhetően, de legalább ennyire erősek a lemez egyéb irányú kötődései is. Jazz vagy sem? Például Mari Boine felvételeinél is rendre előtolakodik ez a kérdés, Jan Garbarek Visible World című CD-jének megjelenése után pedig hosszan, majdhogynem máig tartóan folyik e tárgyban a vita, meglehet ez magát Garbareket érdekelheti a legkevésbé. Nevezhetnénk Duni új lemezének anyagát etno-jazznek is, ez megközelítés kérdése, az biztos viszont, hogy ezzel a besorolással azok nem fognak egyetérteni, akik szerint a jazz legfőbb jellemzője a rögtönzés. Még az etno-jazzé is!

Az albán énekesnő, Elina Duni tíz éves kora óta él Svájcban, de erősen kötődik a szülőföldjéhez. Ez nem csak akkor derül ki, amikor albán népdalfeldolgozásokat énekel, de saját kompozícióit is áthatja az albán folk szelleme. És persze a maguk természetes módján bele-belevegyülnek ezekbe a dalokba az egész Balkán és az ahhoz kapcsolódó Mediterráneum zenei elemi is, de a nyugati kultúra jól felismerhető hatásait sem hagyhatjuk ki ebből. Sőt! Innen, Magyarországról nemigen látunk rá arra, milyen bölcsen, vagyis összeölelkezve, de mégis magukat megtartva keverednek a tőlünk délre eső kultúrák, már több száz éve. E tekintetben érdemes meghallgatni például egy másik énekesnő, a horvát Tamara Obrovac felvételeit. Őt is az etno jazz egyik jeles alakjának tartják, akárcsak Elina Dunit, hozzá kell tenni, hogy Duni azért szélesebb vágányon halad. Mindketten énekelnek például olasz dalokat is, mint a térség kulturális mixtúrájának részeit. De! Tamara Obrovac az Adriától a Fekete-tengerig húzódó terrénum zenei hagyományaiból merít, ezen belül is a legtöbbet és a legszívesebben Isztria folklorisztikus kincseiből.  Van, hogy duóban lép színpadra. Például egy tangóharmonikással. Ilyenkor nagyon erős népzenei hatásokat mutat Obrovac előadása, de nem sokkal gyengébbek ezek akkor sem, amikor saját, klasszikus jellegű - ének, zongora, bőgő, dob összeállítású - jazz kvartettjével játszik. Persze, egy alapvetően más szövetű muzsika hallható ezeken a felvételein, már csak a jazzes ritmika és a jazzes frazeálás miatt is, de a balkáni kötődés továbbra is erős. 

 Amit Duni csinál, az más. Ő sokkal erősebben gravitál a Nyugat felé. Ez nyilván svájci iskoláinak és ottani szocializációjának köszönhető. Az Elveszett hajókon nemcsak a jól ismert, „I’m A Full To Want You” című örökzöldet dolgozza fel, de az amerikai népdalt, a „The Wayfaring Stranger”-t, illetve egy Aznavour-sanzont, a „Hier Encore”-t is. És énekel olaszul, franciául, angolul, s persze albánul egyaránt.

Nagyon bensőséges, intim lemezről van szó. Egy ideje már valamiféle megcsendesedés tapasztalható a korábban lendületesebbnek, „harsányabbnak” tartott énekesnőtől. Nincsenek dinamikai értelemben vett csúcspontjai, kitörései a CD-n hallható zenének. Nagyon visszafogottan játszik a gitáros Rob Luft, keveset improvizál, akárcsak a trombitás Matthieu Michel, de ezek a rögtönzések légmentesen illeszkednek az adott kompozíció szövetébe, és szinte odasimulnak Elina Duni énekéhez. Fontos, de még ennyire sem látványos szerep jut ezúttal Fred Thomasnak, aki zongorán és dobokon játszik. Az intimitás, a befelé fordulás, az elmélyedés az Elveszett hajók opusainak közös nevezője. Maguk az egyes számok ettől még igencsak változatos zenei ötletekre épülnek. Egzotikus volta, különös dallamvilága miatt is kiemelkedik izgalmas szépségével a CD-n hallható két albán népdal. Nem mintha Elina Duni okán nem lenne ott minden felvételben - még az amerikai „The Wayfaring Stranger”-ben, vagy Aznavour sanzonjában is – egy darabka az albán hagyományrendszerből.  Néha csak egy lehelet vagy csupán egy sejtés az egész, de ott van…

Nyugalmat és a biztonság, a tisztaság érzetét oltják a hallgatóba a számok egyszerűségükben is nemes, üvegszerűen átlátható szerkezetei. Van az Elveszett hajóknak valamilyen transzcendens, szavakban megfoghatatlan tartalma. Nem üzenet ez, inkább egyfajta lenyomat. Képe annak a világnak, amelyben most élünk, annak a tengernek, amelyen elveszett hajóként sodródunk… Egy biztos, nagyon nehezen tudja kivonni magát bárki is e lemez hatása alól.  Nem lehet bármit meghallgatni utána. Mondjuk egy Patricia Barbert, azt igen.

 

ECM, 2020

  1. Bella Ci Dormi
  2. Brighton
  3. I'm A Fool To Want You
  4. Numb
  5. Lost Ships
  6. The Wayfaring Stranger
  7. Flying Kites
  8. Lux
  9. Kur Më Del Në Derë
  10. N'at Zaman
  11. Empty Street
  12. Hier Encore

 

Közreműködnek:

Elina Duni   ének
Rob Luft   gitár
Fred Thomas   zongora, dob
Matthieu Michel   szárnykürt