Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
11
12
15
16
23
30

Emlékezés

2020. október 30.

A New Bone nevű lengyel kvintett 1996-ban alakult, méghozzá olyan fiatal zenészekből, akiket épp akkoriban ismert meg a szélesebb értelemben vett jazz közönség, ilyen-olyan díjaik, fesztivál győzelmeik okán. Egy kis bensőséges családi történet is bújik ebben a sztoriban. A New Bone vezetője ugyanis a trombitás Tomasz Kudyk. Édesapja, Jan Kudyk, ugyancsak trombitán játszott, és a Jazz Band Ball Orchestra nevű híres, nemzetközileg is elismert tradicionális krakkói formáció atyamestere volt.

A fiú más utat választott, kvintettje a magunk között csak „Blue Note”-nak nevezett irányzattal kötelezte el magát. Ez inkább afféle informális, mint hivatalos, történetileg is elfogadott meghatározása egy adott jegyeket tartalmazó és adott módon megszólaló zenének, amelyet általában egy trombita, szaxofon, zongora, bőgő és dob felállású kvintett játszik, és amely a hatvanas évek elején indult virágzásnak a bop stílusirányzaton belül. Majd eltűnt, vagy inkább csak alaposan háttérbe szorult. A nyolcvanas években viszont bizonyos zenei hatások megújították és kibővítették a bop-ot. Létrejött az a sajátos reneszánsz, amit ma a post-bop világának nevezünk, és amelyen belül feltámadt az addigra már klasszikusnak számító kvintett formáció is, amit mi „Blue Note-nak” kereszteltünk el. Megvan a névadás magától értetődő logikája, de ennek a kibontására most nincs hely. A lényeg, hogy szívesen játszanak ebben a kvintett alakzatban a fiatalabb lengyel muzsikusok is. Ez még akkor is igaz, ha egyesek azért a „Blue Note”-ot kissé korosnak tartják már, és ezért tesznek bizonyos modernizációs kísérleteket a megfiatalítására, például új hangszerekkel bővítik a hagyományos kvintettet, nem idegenkedve az elektromos instrumentumoktól sem. Teszik ezt annak ellenére, hogy az eredeti, mondjuk úgy: puritán formációban is sok lehetőség rejlik még. Éppen ezeket kutatja és ezekre épít a New Bone is, amely hat, eddig megjelent lemeze közül csupán egyre hívott vendég muzsikusokat, szám szerint kettőt. Egy szaxofonost és egy ütőhangszerest. Azaz továbbra is távol tartja magától az elektromos instrumentumokat. 

Az együttes új CD-je az idén napvilágot látott „Longing”. A rajta hallható kompozíciók hangszerelései, tónusai, abszolút a „Blue Note” jól ismert modorának és hangzásvilágának felelnek meg. Ezzel együtt a muzsikusok folyamatosan keresik azokat a pontokat, ahol kitörhetnek a bop hagyományok dimenziójából, sőt ha időlegesen is, de elhagyhatják a post-bop terrénumát is. Egyfelől gondosan felépített és kibontott, hosszú improvizációk, világos, átlátható, üvegszerű szerkezet jellemzi a „Longing” felvételeit. Rögtön felismerni bennük a bop és a post-bop toposzait, építkezési logikáját. A számok jó részéből azonban hiányzik a bop és a post-bop dinamikája, lendülete. Persze, vannak tempósabb részei a „Longingon” hallható zenének, sőt, vannak a free határmezsgyéjét célbevevő részei-részletei is, de összességben véve ez egy visszafogott lemez. Természetesen ez a relatív visszafogottság nem a muzsikusok tehetségének korlátait jelenti. Hanem a koncepció alapköve. A „Longing” ugyanis a fiú emlékezése apjára, a 2015 márciusában elhunyt Jan Kudykra. Nem szomorú „gyászzene”, de szinte minden hangjában ott bújik az a méltóság, az az emelkedettség, és az a finoman szitáló bánat, ami mindig meghatároz egy ilyen tisztelgést. Egyébként, ahogy a Jazz Band Ball muzsikája Jan Kudyk virtuóz és ötletekkel teli trombitajátékára épült, úgy épül a New Bone zenéje is fia, Tomasz Kudyk kiemelkedő tehetségére, hangszeres tudására, és a muzikalitására. A Jazz Band Ballról csak annyit, hogy 1962-ben alakult az együttes, krakkói zeneakadémistákból.  Nagy ívű pálya áll a zenekar mögött. Ehhez tudni kell, hogy a lengyel közönség mentes attól a tévesen csak „műfaji sovinizmusnak” nevezett jelenségtől, amely nálunk képes egy legyintéssel elintézni a tradicionális jazz kérdését.

Van itt egy érdekes jelenség, érdemes megemlíteni. Mert sok egyéb mellett ez is jellemzi az együttes kvalitásait. A New Bone-ban fontos és meghatározó a mindenkori zongorista játéka. A zenekar pianistája volt korábban az a Pawel Kaczmarczyk, akivel a német ACT Music kiadó készít már jó ideje felvételeket, napjainkban pedig – tehát magán a „Longingon is” - az a fiatal Dominik Wania zongorázik, akinek az idén az ECM-nél jelent meg szólólemeze.  

 

Musicom, 2020 

 

  1. Prologue
  2. Nanga Parbat
  3. Heritage
  4. Awakening
  5. Blufes
  6. Longing
  7. Head Dizziness
  8. So Confused
  9. Farewell

 

Közreműködik: 

Tomasz Kudyk – tormbita, szárnykürt
Bartłomiej Prucnal – altszaxofon
Dominik Wania – zongora
Maciej Adamczak – bőgő
Dawid Fortuna – dob