Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
16
23
25
31

Celebration 20 & 10

2020. július 27.

A fennállásának jelentős évfordulóit mindig méltó környezetben ünneplő Balázs Elemér Group huszadik születésnapi, és egyúttal tizedik stúdióalbumát bemutató koncertjét ezúttal a főváros, de talán Európa legszebb szabadtéri helyszínén, a Várkert Bazár Öntőház Udvarában tartotta. Aggodalomra csak az előző napok rendszeres zivatarai adhattak okot, de csütörtökre szerencsére az eső kieste magát, kitisztult az ég, és ragyogó időben, teltház előtt léphetett színpadra a zenekar.

 

Először Balázs Elemér köszöntötte a nézőket, és ünnepi beszédében összefoglalta az elmúlt húsz év jelentős eseményeit, a zenekar életének sorsfordulóit, név szerint köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett ebben a csodálatos, két évtizedes történetben. Felsorolta a zenekarban megfordult összes zenészt, azokat is, akik csak pár alkalommal helyettesítettek éppen valakit, majd természetesen sorra kerültek az egy-egy lemezen közreműködött neves hazai és külföldi muzsikusvendégek is. Köszönet járt a menedzsereknek, szponzoroknak, koncertszervezőknek, hangmérnököknek, lemez- és könyvkiadóknak, a jazz médiának, szállítóknak, barátoknak, és továbbra is név szerint mindenkit megemlítve, azoknak a hűséges rajongóknak, akik között akad, aki külföldi koncertre is követte a zenekart. Bevallom megdobbant a szívem, mikor Elemér a BEG 15. születésnapjára készült, az együttes addigi életét a kezdetektől feltáró „Örök szerelem” című könyvet méltatta, szerzőjének külön köszönetet mondva, ennyien ugyanis még nem tapsoltak a nevem elhangzása után.

Végül a legfontosabb, a család, felesége, a zenészélet biztos hátterét biztosító Kinga, és fia, a zeneszerzésbe is besegítő, időközben zongoraművésszé lett ifjú Balázs Elemér zárta a köszönetet kapottak listáját, akik valamilyen módon segítették a kétszeres Fonogram-díjas zenekart ezen a hosszú úton. Az előzőleg gondosan összeállított, szívből jövő beszéd után Elemér egy-egy rövid mondat kíséretében bemutatta és színpadra szólította zenekarának tagjait.

Egy zenekarvezető dobosnál misem természetesebb, hogy először a rangidős, vele 12 éve együtt játszó „balkezét”, az ütős Czibere Józsefet szólította. Őt a nyolcasok követték, a BEG történetének harmadik, ma már elmondhatjuk, nagy korszakát indító, az alapító Elemérrel és testvérével, Józsival immár nyolc éve együtt játszó zenészek. A nagybőgő nagymesterévé vált Lakatos Pecek Krisztián, a nyolc év alatt fantasztikus karriert befutó gitáros, Komjáti Áron, és a BEG hangzásvilágát pár éve már szintetizátoron és gitáron is színesítő „férfihang”, Szakonyi Milán. Az elmúlt nyolc évben csak az énekesnői poszton történtek változások. A második, eddig leghosszabban tartó aranykor végét jelentő kiválások, tagcserék után az új kezdetet hozó 2012-es évben Elemér Szőke Nikit hívta a fiatal csapathoz, aki csodálatos éveket töltött a kicserélődött, és megújult zenekarban. Két fontos album, a „The New BEGinning” és a 15. születésnapra megjelent „Endless Love” (Örök szerelem) sikerében osztozhatott. Az együtt töltött boldog évek alatt azonban kiderült, hogy a két kisgyerek, és egy szintén zenész, ráadásul igen sokat foglalkoztatott férj mellett a saját zenekarra is figyelve, az egyéni meghívásoknak is eleget téve, egyszerűen a BEG már túl sok megterhelést jelentett Nikinek. Elárvult helyére a jelentkezők közül Kiss Flórára esett a döntéshozók választása, de az új kezdet harmadik, 2018-ban megjelent „Sounds of Diversity” című albumát bemutató turné közben kiderült, a zenekar, és ő is kicsit úgy érezte, más fele mennek útjaik. Így a női hang másfél éve Horváth Cintiáé lett a BEG Legfelsőbb Tanácsának turnéközi gyors döntése alapján, és az azóta eltelt idő igazolta, ez a döntés egy újabb örök szerelmet hozott a BEG életébe. Végül a „jobb kéz”, aki nélkül nem alakult volna ki a jellegzetes hangzás, a szerzőként, hangszerelőként is zseniális zongorista öcs, Balázs József lépett nagy taps közepette színpadra. Elemér még elmondta, a két évvel ezelőtt megjelent kilencedik, a „Sounds of Diversity” lemezükhöz hasonlóan, erre a jubileumi tizedikre is a zenekar minden tagja hozott egy-egy dalt, melyek közül a lemezhez hasonlóan, a koncert is Komjáti Áron „Zephyr” című szerzeményével kezdődött.

A zenéhez Áron csodálatos párja, Kőhalmi Anett írta a szöveget, de Elemértől azt is megtudhattuk, hogy az elmúlt időszakban még egy közös művük született, mégpedig egy fiú, Samu. Következett a „Chess Piece”, a gyalogból tisztté előlépett Szakonyi Milántól, majd Elemér fiával írt dala, a „Silhouette”, melyet Lakatos Pecek Krisztián fantasztikus bőgő szólója vezetett be.

 

Horváth Cintiát kedvenc énekesnője, Thana Alexa ihlette meg. A férje, Antonio Sanchez formációjával többször is nálunk járt, Amerikában élő horvát énekesnő nekem is a kedvenceim közé tartozik, az „Ant” nagyon jól adta vissza Thana improvizációs énekstílusát Cintia átiratában, és a közönség nagy örömére ebben a számban összejött az elmaradhatatlan Balázs Elemér-Czibere József ütős párbaj is. Lakatos Pecek Krisztián saját, nyolc évvel ezelőtt megjelent „In Memory Of…” lemezéről a „Secret” feldolgozását hozta. A Balázs testvérekkel és Bolla Gáborral felvett szám most a BEG-re lett hangszerelve, Hárs Viktor pedig szöveget írt hozzá.

Balázs József „Rising up” című szerzeménye is régebben született, ebben a változatban viszont most hallhattuk először. Nem titok, hogy a BEG zenéjére Pat Metheny Group nagy hatással volt. Az együttes billentyűse, a hosszú betegséggel küzdő Lyle Mays ez év februárjában hunyt el. A „Dedicated to Lyle Mays”, egy rövid, de annál gyönyörűbb szintetizátorszóló az ő emlékének adózott. A koncerten ennek a szólónak az utolsó hangjaiból egy finom átmenettel bontakozott ki a Czibere József komponálta „Mag”. A magvas gondolatokat közvetítő szöveget magyarul fogalmazta felesége, Völgyesi Dóra énekesnő segítségével.

A magyarul énekelt kompozíció után, Cintia és Milán újra angolul énekelt. A lemezre egy standard is felkerült. Tavaly januárban 86 éves korában halt meg egy másik legenda, Michel Legrand, akiről a „Once upon a summertime” feldolgozásával emlékezett meg a zenekar. A lírai dallamok után befejezésként újra vérpezsdítőek következtek. Az Elemér írta „Celebration” a közönséget is helyenként a ritmus visszatapsolására sarkalta, így a zenekar a meghajlások után óriási ováció közepette vonulhatott le a színpadról.

A kitartó tapsoknak köszönhetően, pár pillanat múlva vissza is tértek. A ráadásban a lemez utolsó száma, a „Ha elindul ez a vonat” kezdetű magyar népdalfeldolgozás hangzott el, és ez már valóban a búcsút jelentette.

A koncerten a Fonó Records gondozásában megjelent „Celebration 20/10” teljes zeneanyagát, ha helyenként más sorrendben is, de mind a 11 lemezre került számát hallhattuk. Elemér a kezdetektől mestere volt egy koncert felépítésének, mindig ráérzett a számok sorrendjének meghatározásánál a közönség hangulatának fokozására. Az élőzenéhez igazított pár sorrendcsere most is remek ívet eredményezett, és végül a közönséget is bevonó csattanóval zárult, majd a gyönyörűen énekelt népdalfeldolgozás újra bensőséges élményt adva, gazdag útravalóval bocsájtott utunkra. Hét, a legkülönfélébb stílusú formációkban is felbukkanó, markáns karakterű zenész írta a dalokat, mégis mindegyik beleillett a képbe. Különbözőségük ellenére, a jellegzetes BEG „sound” adott egységes hangzást, amelynek kialakításában a dalok többségét hangszerelő Balázs Józsefnek oroszlánrésze volt. Jó volt ebben a bő másfél órában kicsit kizökkenni, átadva magunkat a zenének, tapsolni a bravúros szólóknak, és élőben élvezni tehetséges emberek szívből jövő muzsikáját. Az Öntőház Udvarból még egy pillantást vetettem a kivilágított városra, és csodás élményekkel feltöltődve indulhattam vissza a hétköznapok világába.

 

Várkert Bazár, 2020. július 23.

Fotó: Somogyvári Péter

  

Itt megnézhető a koncert, a 24. perctől kezdődik: https://www.facebook.com/varkertbazar/videos/284685369431682/