koncert

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
7
Dátum : 2020. febr. 7.
8
Dátum : 2020. febr. 8.

Kortársak kézfogása

2020. január 10.

Hosszú évekre tekint vissza a Vajdaságban élő Mezei Szilárd brácsás és az újabban Kínában tanító Ittzés Gergely fuvolista együttműködése. A két muzsikus Malina Ervin bőgőssel és Csík István dobossal 2013-ban rögzítette a „Viharos csend” című CD anyagát, amely 2019-ben jelent meg az angol FMR Records gondozásában. Ennek bemutatóját tartották január 8-án az Opus klubban.

Az 1974-ben született Mezei az európai improvizatív szcéna zeneszerzőként és hangszeresként egyaránt tisztelt muzsikusa, akinek tágas világába a jazz és a különféle népzenék épp úgy beletartoznak, mint a kortárs zene. Rendkívül termékeny szerző, katalógusa 54 CD-t számlál, ami egyedülálló teljesítmény a Kárpát-medencében. Az elsősorban klasszikus zenészként ismert, de a jazzben és az improvizatív zenében is járatos, 1969-es születésű Ittzés Gergely mesteri hangszeresként, zeneszerzőként és a fuvola korszerű módszertanának kidolgozójaként vívott ki komoly tekintélyt magának. A két muzsikus kapcsolatának alapját a kortárs zene és a szabad improvizáció iránti elkötelezettségük teremtette meg.

Ittzés Gergely

Mezei Szilárd

Minderre ékes példával szolgált koncertjük. Mezei két évtizede hozta létre trióját, együttműködésük nemcsak kiállta az idő próbáját, hanem kivételes összhangot teremtett játékukban. A lemezen és a koncerten Mezei öt, Ittzés két kompozíciója kapott helyet, a koncerten két további darab is megszólalt. Vannak köztük játékos címűek, mint a Villanypásztor, az Egy átlagos tolóablak, a Nem szeretjük a fánkot, és akadnak fajsúlyosabb elnevezésűek is, mint a Vihar utáni csend, az Evilágon vagy a Malenkij robot. Mint Ittzés rövid összekötő szövegeiből kiderült, a címválasztás nem feltétlenül utal a darabok karakterére.

 

A mintegy kétórás, lelkes tapssal fogadott koncert a két szólista érdeklődésének megfelelően a magyar és keleties népzenei fogantatástól a jazzes hangzásokon át (Mezei) a kortárs kompozíciós zenéhez kötődő megoldásokig (Ittzés) sokféle eszközzel élt, és különböző irányokba mutatott. A termet megtöltő közönség nem a szó teljes értelmében vett szabad zenélés részese lehetett; szigorúan megkomponált darabok hangzottak fel, amelyekben azonban, olykor a témák felvezetésében is, fontos szerepet játszott a rögtönzés. A kötöttség és a szabadság perben állhat egymással, de itt harmonikus egységbe olvadt az előadásban, amit Mezei rezzenéstelen arccal előadott, mégis szuggesztív vonósjátéka és Ittzés stílusos közreműködése töltött meg feszültséggel. A hangszínbeli változatosságot a fuvola különböző válfajainak – alt- és basszusfuvola, piccoló – a számok karakteréhez igazodó, azt kidomborító használata is fokozta.

 Malina Ervin

Csík István

A muzsikusok kiemelkedő kvalitásai ellenére ez az este nem az egyéni teljesítményeket helyezte a középpontba. A hangszeres jelenlétek a kompozíciók hordozóiként nyerték el értelmüket, minden gesztus a közös zenélés szolgálatában állt. Az olykor két-három hangból álló, erőteljes ostinato ritmusokra épülő darabok természetesen közvetlenebb hatást váltottak ki, mint az elvontabb, intellektuálisabb fogalmazású szerzemények – a zene egyedi jellege és az előadásmód elmélyültsége azonban végig fogva tartotta a figyelmet. Csak üdvözölni lehet azt, hogy az Opus Jazz Club módszeresen teret ad a jazzhez olykor csak érintőlegesen kapcsolódó, szuverén zenei törekvéseknek és irányzatoknak.

 

Fotók: Turi Gábor

Opus Jazz Club, 2020. január 8.