Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
4
10
18
20
26
27
28
29
30

"A közönség reakciója pedig doppingol a színpadon." – interjú Lukács Miklóssal

2021. január 18.

Lukács Miklós cimbalomművész mindig is a legkedveltebb zenészek között szerepelt. Míg sokaknak a 2020-as év kevés jó dolgot hozott, evvel szemben Lukács Miklós folyamatosan előtérbe került. Legutóbb a MagyarJazz novemberi szerkesztőségi szavazásán, majd az idei januári többezres közönség szavazáson a lemezét, a Music From the Solitude of Timeless Minutes-t a legjobbnak, az év zenekara és az év különleges hangszerese kategóriában első három helyezett közé szavazták. És amíg írtam az interjút, eközben jött a hír, hogy nemzetközi szintéren is jól kezdődött az év Lukács Mikinek, mert Amerikában, egész pontosan New Yorkban is beválasztották az új lemezét a legjobbak közé a New York City Jazz Record magazinban. Ez dupla öröm, mert a Lukács Miklós Cimbiosis Trio mellett a magyar tulajdonú BMC Records is bekerült a legjobb kiadók közé. Gratulálunk Miklósnak és a BMC-nek is!

Meg kell, hogy jegyezzük, Lukács Miklóst nem először választotta e magazin a lemezével a legjobbak közé. Miklós sok saját készítésű home-videóval is szórakoztatta az otthon ragadt, karanténba zárt közönségét az előző év folyamán.

A fentiekről és még rengeteg más dologról kérdeztem a cimbalomművészt.

 

  • MagyarJazz: Kezdjük a legutóbbi sikerrel, hogy bekerültél ismét egy New York-i magazinba. Hányadik alkalom ez? Hogy tudtad meg a hírt?
  • Lukács Miklós: A második alkalom. Az első, a Cimbalom Unlimited lemezem kapcsán volt 2017-ben. A hírt, mint akkor is, a Budapest Music Center munkatársától, Böndicz Christiantól tudtam meg.

  • MagyarJazz: Nem túl megtérülő manapság új lemezt készíteni, hiszen a felmérések, statisztikák is azt mutatják, egyre kevesebben vesznek fizikai hordozón zenét, inkább az online világban hallgatják a lemezeket. Szerinted ezek után könnyebb lesz a BMC-vel megegyezned az újabb lemezed kiadásáról? Egyáltalán volt kérdés, hogy megjelentetik-e?
  • Lukács Miklós: Jazz lemezt már rég nem azért jelentetnek meg, mert az anyagilag megéri. Ha a kiadónak megtérül a befektetett költség, az már pozitív. Részükről egy misszió, amit fontosnak tartanak, részemről pedig egy bizonyíték, egy dokumentum, hogy épp hol tartok és merre megyek. Általános tendencia, hogy világunkban mindent az online térben intéznek az emberek és ehhez alkalmazkodik a zenehallgatási szokás is. Viszont vannak szerencsére olyan műfajok, ahol a vásárló elvárja a fizikai megjelenést. Ez egy igényesebb közeg.
    Ebbe beletartozik a jazz éppúgy, mint a klasszikus, a kortárs vagy akár a népzene. Ezek a műfajok egy bizonyos réteget érdekelnek és Ők kedvelik, ha a kezükben tarthatják a lemezünket. Keresik a megfelelő alkalmat, hogy nyugodtan, családi vagy baráti körben, akár egy pohár bor mellett meghallgassák és utána beszéljenek róla. Többször kaptam már ilyen visszajelzést, csak azért merem ezt állítani. Ezek ugyanazok az emberek, akiknek a könyv a polcukon van, és nem letöltve a számítógépen vagy a telefonon.
    A saját lemezeimnél nem emlékszem arra, hogy bármilyen különleges megegyezés kellett volna a kiadást illetően, tehát valószínű ezek után se lesz könnyebb vagy akár nehezebb. Azon mindig gondolkodtunk, hogy mikorra időzítsük a megjelenést.

 

  • MagyarJazz: Remélem, a többezres hazai szavazónak is hasonlóképp örülsz, mint a nemzetközi sikereknek. Mit szólsz, hogy minden kategóriában, amiben a neved szerepelt, beválasztottak a legjobbak közé? Minek tulajdonítod ezt a nagy szeretetet, népszerűséget?
  • Lukács Miklós: Természetesen jól esik a siker. Álszerénység lenne részemről mást állítani, mivel fontos a pozitív visszajelzés minden zenész számára, legyen az hazai vagy külföldi elismerés. Az előadóművésznek rendelkezni kell egy egészséges exhibicionizmussal. A közönség reakciója pedig doppingol a színpadon. Mikor a hangszerem mellett vagyok, megpróbálok a legegyszerűbb módon, őszintén zenélni, természetesen. Elcsépelt gondolatnak tűnhet, de számomra ez a legfontosabb. Igazán ez érinti meg a közönséget is tapasztalataim szerint. Annyi kérdés, bizonytalanság és zűrzavar van a világban, hogy a felgyülemlett problémákat oldanunk kell a zenével. Hitet kell adni, és irányt mutatni a jó dolgok felé. Néha kérdéseket teszünk fel, néha válaszolunk. Ez a művészet lényege. Én ebben hiszek. Ezt próbálom közvetíteni a legjobb tudásom és képességem szerint. Talán ezt érzik és kedvelik bennem. Talán…

 

  • MagyarJazz: Ha már a lemezedről van szó, hadd kérdezzem meg, ami a szerkesztők között téma volt, tanácstalanságot okozott, hogy a lemezedre Cimbiosis Trio van írva, de évek óta Cimbiózis Triónak ismerünk benneteket. Miért került más a lemezre? Ráadásul a BMC Records oldalán is a lemez mellett az utóbbi van kiírva.
  • Lukács Miklós: Mivel a lemez angol nyelven jelent meg, ezért van így írva. Külföldi koncerteken is így kerülünk a plakátra, műsorfüzetbe. Így ismerik a zenekart.

 

  • MagyarJazz: Emlékezzünk meg a nemrég elhunyt grafikusról, Huszár Lászlóról, aki a lemezed borítójának tervezője volt. Elmesélnéd, mit mondott, miért egy ló, körülötte pedig viharlámpák láthatóak a lemezed borítóján?
  • Lukács Miklós: Lesújtott a hír, mikor meghallottam, hogy már nincs köztünk. Egy fiatal, csodálatosan kreatív embert veszítettünk el. Soha nem beszéltem meg vele előre semmit, hanem a kreativitásában bíztam. Mit lát a zenében, ez volt fontos. Várakozásaimat mindig felülmúlták víziói, tervei.

 

  • MagyarJazz: Mondanál néhány szót a lemezen szereplő társaidról is, Orbán Györgyről (bőgő) és Baló Istvánról (dob)? Fontos, hogy könnyen, gyorsan tudjanak improvizálni arra, amit kitalálsz? Mennyire megírtak a kottáitok? Úgy tudom, hogy engeded, sőt szívesen fogadod társaid véleményét, ötleteit. 
  • Lukács Miklós: 2013-ban kezdtünk el közösen próbálni. Mindkét muzsikust már jól ismertem, tehát tudtam, hogy a Cimbiózis zenei világát velük tudom megvalósítani. Az eltelt nyolc év alatt, négy lemezt készítettünk. Mikor az ember zenekart alapít, akkor több módon indulhat a hangzás kialakítása felé. Számomra az egyenrangú, szabad és minden percében kreatív kamarazenélés volt a cél. Nyilván a kompozíciókat eszerint írtam. Van, amikor csak hangulatokat közlök és van olyan is, mikor nagyon precízen megkomponált, fix hangzást akarok hallani. Ettől van egy folytonos hullámzás a megkomponált és a szabad részek között, de a folyamat ívét soha nem törjük meg.
    Fontos, hogy az elejétől a végéig egy gondolat legyen, mint egy utazás: elindulunk - megérkezünk.
    Ez nem csak a kompozíciókon belül, hanem egy teljes koncert vagy lemez felépítésére is érvényes. A repertoárunk most már lehetővé teszi, hogy koncerteken mindig máshonnan, máshová jussunk el. Épp hogy aktuálisan milyen kedvünk van. Tehát mindig egy kaland és játék ez a fajta gondolkozás, amihez bizalom kell, mert rizikóval jár. Ettől tud változatos lenni minden koncertünk. Velük tudom ezt megvalósítani, amiért köszönet és hála.

 

  • MagyarJazz: Térjünk picit vissza a karanténidőszakra. Miért érezted fontosnak, hogy otthoni videókat készíts, méghozzá sok-sok stílusban?
  • Lukács Miklós: A karanténidőszak hirtelen lépett be az életünkbe. Aki ismer, tudja, hogy sokat utazom, és ez tavaly sem lett volna másként, de jött a vírus és az a fajta pörgés, ahogy élek, teljesen megszűnt. A kényszerpihenő új dolgokra irányított, ezek közé tartoztak a zenei videók készítése, nyilván a legegyszerűbb módon, mert nem vagyok túl gyakorlott ebben a világban. Ez elfoglalt valamennyire, de legfőképp szórakoztatott. Olyan zenéket is játszhattam, amiket nem szoktam koncerteken, de nagyon szeretek.


Film: Cinema Paradiso, Zene: Ennio Morricone

  • MagyarJazz: Nemrég avathattatok fel Balogh Kálmánnal egy csodálatos hangszert a Müpában, amit talán hamarosan a közönség is hallhat. Milyen gondolatok futottak át az agyadon, mikor megtudtad, hogy a 15 éves Müpa vesz egy különleges hangszert, amit ti vehettek birtokba elsőként?
  • Lukács Miklós: Nagyon örültem a szándéknak, mikor először értesítettek és egyben felkértek szaktanácsadónak. Nyilván egy ilyen nívójú, világszínvonalú koncertteremhez, a legjobb minőségű cimbalom illik, ezért nem volt kérdés, hogy Nagy Ákos hangszerkészítő mestert kérjük fel egy új cimbalom megalkotására. Jelen voltam, mikor a helyszínre érkezett a hangszer. Mikor megszólaltattam egyből éreztem, hogy egy csoda született. Remélem, hogy ugyanolyan örömet fog okozni a többi cimbalmos számára. Az a nem titkolt célom még, hogy a koncerttermeknek idehaza legyen saját hangszere, sőt a külföldi magyar intézetekben vagy konzulátuson, nagykövetségen is legyen cimbalom. Lassan, de sikeresen haladok a tervem kivitelezésével.

 

  • MagyarJazz: Milyen a következő nemzedék? Tavalyelőtt volt cimbalomverseny, amit Kálmánnal zsűriztetek. Kiket emelnél ki azok közül, akik a jazzre fókuszálnak, és akikre szerinted pár év múlva büszkék lehetünk majd?
  • Lukács Miklós: Attól függetlenül, hogy nem teljesen hiszek a zenei versenyekben, fontosnak éreztem, hogy legyen egy ilyen megmérettetés. A cimbalom nem vetekedhet például a zongora vagy a hegedű világszintű ismertségével, tehát ami a cimbalom körül történik, nagyon fontos. Végtelenül hálás vagyok Gőz Lászlónak és a Budapest Music Center munkatársainak, hogy a tervem mellé álltak és megvalósították a versenyt. Nélkülük nem sikerült volna. Ami a legnagyobb öröm, hogy három évenként megrendezésre kerül, tehát a következő 2022-ben lesz.
    A cimbalmosok nem igazán fókuszáltak a jazzre, a nyitott kategóriában főként népzenei produkciókat, előadókat hallhattunk magas színvonalon. Sok tehetséges cimbalmos van, de nem szeretnék jóslásba bocsátkozni a jövőt illetően. Majd eldől, hogy ki, milyen karriert fog elérni. Az utánpótlás bíztató, számomra ez a fontos.

 

  • MagyarJazz: Elárulod, hogy van-e menedzsered vagy segítőd, akivel a Facebook posztokat kezelitek? Hihetetlen mennyiségben posztolsz. Van időd gyakorolni? :)
  • Lukács Miklós: Nincs saját menedzserem vagy segítőm és van időm gyakorolni.

 

  • MagyarJazz: Legközelebb a Zeneakadémián láthatunk, ugye – persze online?
  • Lukács Miklós: Cimbiózis lemezbemutató koncert lesz január 29-én a Zeneakadémián és persze online, de előtte még lesz pár koncertem, például a Subtones zenekar vendége leszek a Müpában, január 24-én.

 

  • MagyarJazz: Játszol kortárszenét, szimfonikus és kamarazenekarok szólistájaként, valamint jazz-zenekarokban. Hogy váltasz? Miként oldod meg, hogy ne improvizálj egy komolyzenei koncerten?
  • Lukács Miklós: Nyilván ott improvizálok, ahol szükség van rá. A megkomponált és az improvizatív zene ugyanolyan arányban fontos az életemben. Számomra minden zene fontos, ami belefér az értékrendembe. Nem kell váltanom. Nincs bennem külön, két Lukács Miklós.

 

  • MagyarJazz: Jelenleg milyen formációkban szerepelsz?
  • Lukács Miklós: A saját formációm mellett rendszeresen játszom a Dresch kvartettel, a Borbély Mihály - Polygon Trióval, Tóth Viktor - Arura Triójával, a Moment Notice Trióval, Balogh Kálmánnal duózom és Charles Lloyd egyik zenekarában játszom. Több hazai és külföldi zenekar visszatérő vendége vagyok és különböző, alkalmi projektek résztvevője. Ezenkívül a klasszikus zenei műfajban rendszeresen játszom szimfonikus és kamarazenekarokkal a világ számos részén. Fontosnak és rendszeresnek tartom még, hogy van egy Örkény műsorunk Mácsai Pállal, amit nagyon szeretek.

 

  • MagyarJazz: Egyik legutolsó élő, közönség előtti koncerted, ha jól emlékszem, októberben közepén volt ifj. Kurtág Györggyel és Gőz Lászlóval az Opusban, méghozzá tömött nézőtér előtt (és meglepően kevés maszkot viselő emberrel). Mire számítasz, mikor tudsz színpadra lépni úgy, hogy közönség is jelen van? Mik a terveid a jövőben? Külföldről vannak már megkeresések?
  • Lukács Miklós: Sajnos nem tudom, hogy mikor lesz lehetőségünk újra, közönség előtt játszani. Nagyon hiányzik már. Ha optimista akarok lenni, akkor úgy tippelem, a nyár elejétől.
    Felkérésben szerencsére nincs hiány. Sok külföldi terv van az év végéig a hazai koncertek mellett. A következő év is szépen alakul, ami azért biztosabbnak tűnik, érezve és látva a jelenlegi helyzetet.

 

  • MagyarJazz: Mit javasolsz a fiatal zenészeknek, hogy lehet sikeres valaki?
  • Lukács Miklós: Ne a siker legyen az elsődleges cél. Lehet túl naiv vagyok, de a tehetségben, a nyitottságban, a felkészültségben, az önmagunkkal szembeni maximalizmusban és a befektetett munkában hiszek. Tudom, hogy régimódi gondolkozás ez a mai világban, de a hosszú távú szinten levésre, fejlődésre és fennmaradásra még tudomásom szerint nem találtak ki jobb módszert. Ezek idővel megtérülhetnek. Siker formájában is. Szóval, nincs titkos recept.

 

  • MagyarJazz: Nem idetartozó kérdés, de mindenkitől megkérdezem, mert a jazz-zenészeket érinti, vita is kialakult miatta: milyen nevet adnál a Máté Péter-díjnak és miért épp azt?
  • Lukács Miklós: A Liszt Ferenc-díjat. Az méltó volt és bevált az évek folyamán.

 

Gratulálok még egyszer és hasonló sikereket kívánok erre az évre, de több élő zenével.

 

Fotó: Kleb Attila, Irk Réka

 

Kapcsolódó cikk:  Lukács Miklós Cimbiosis Trio: Music From The Solitude Of Timeless Minutes