fbpx

Keresztül a határokon // Butcher Brown – #KingButch

2021. január 12.

Erős lemez a Butcher Brown nevű formáció nyolcadik CD-je, a #KingButch. Olyan, mintha az amerikai együttes zenei evolúciójának kivirágzását jelentené ez az album.

Két dologról kell itt elsősorban beszélni. Az egyik, hogy amit Butcher Brown csinál, az természetesen nem áll előzmények nélkül a jazzben. Nyilván lesznek olyanok, akiknek e CD meghallgatása után például Albert Ayler, illetve az ő 1968-ban készült lemeze, a New Grass jut majd az eszükbe. Ayler arra tett itt kísérletet, hogy megváltoztassa azt a zenei szövetet, amelyben addig fejezte ki önmagát. Nagy váltás volt, meglepte Ayler megrögzött rajongóit, ami a New Grass című lemezén történik, az szerintük az addigi út feladását és a free elárulását jelentette.

A valóságban Ayler saját játékán nem változtatott, de kétségtelenül létrehozott egy olyan, a jazz, a rock és a soul elemeiből építkező új zenei közeget, amelybe beleültette továbbra is vad, harsány improvizációit, amelyek időnként hirtelen és valami fura logika alapján változtattak irányt. A rock és a soul elemeiről volt szó az előbb, mellettük azonban megmaradtak azok a jegyek – például a gospel jegyei is -, amelyek addig is igen hangsúlyosak voltak Ayler zenéjében, de erősebbé, direktebbé váltak a New Grass-en.

Erre a kissé hosszú felvezetésre azért volt szükség, mert a Butcher Brown ugyan nem Ayler reinkarnációja, de ez a formáció is sokféle zenei irányzatból merít. Például az 1960-es évek jazz és funk kincseiből, aztán az 1970-es évtized fúziós zenéjéből, illetve a rockból, a popból, és a rapből, valamint a hip-hopból. A hip-hop maradt utoljára a felsorolásban, de szinte minden tekintetben a jazz és a hip-hop, illetve a szintézisükből kialakított zenei nyelv áll a #KingButch tengelyében. Ha azt vesszük, hogy ehhez jönnek még az anyag masszív ritmikai alapjait erősítő groove-ok, akkor érzékelhető, hogy mennyire „húzós” és mennyire sok forrásból táplálkozó mixtúra ez az anyag. Első hallásra könnyen hihetnénk, hogy a Butcher Brown is a New York-i aszfalt-folk világát reprezentálja, valójában szó sincs erről. Az ő zenéjük összefogott, céltudatos, kimódolt, mondhatni rafinált muzsika, amelyben a tudatos építkezés, és nem a jó értelemben elszabadított, lazán zabolázott zenei ösztönök dominálnak. Sőt! Itt-ott már az is olvasható a Butcher Brown tudatosságáról, hogy az együttes egy új, tipikusan amerikai zenei modell és eszménykép kialakítása felé halad a sokféle út és irányzat összeforrasztásával. Ez nyilvánvaló túlzás, még akkor is, ha e hívek állítják, hogy a Butcher Brown még olyan kultúrákat is képes összekapcsolni, mint az amerikai Dél és Észak kultúrája. Az viszont bizonyos, hogy – persze adott határok között – már korábban elindult egy efféle, és folyamatosan izmosodó folyamat, amely egészen furcsa eredményeket is hozott.

Itt van például a lengyel Michal Urbaniak Urbanator Days nevű formációjának Beats & Pieces című lemeze. A hegedűs és szaxofonos Urbaniak több mint harminc évig élt az Egyesült Államokban, és az ottani jazz, illetve fúziós szcénában is jelentős nevet szerzett magának. Nemcsak arról van szó, hogy alkalmazkodott a legaktuálisabb amerikai zenei kezdeményezésekhez és irányzatokhoz, de jelentősen inspirálták is őt azok. A 2018-ban megjelent Beats & Pieces mintegy összegzése Urbaniak hosszúra nyúlt amerikai kalandjának. Soul, hip-hop, reggae, funk, jazz, rap… Rap lengyelül is! Van itt minden, ráadásul ezt a sokszínűséget időnként át-átszövik a lengyel folk aranyszálai is! A lemezen egyébként közreműködik a trombitás Michael „Patches” Stewart, ám Urbaniak alapvető célja ezzel együtt is az volt, hogy tehetséges, pályájuk elején álló, részben ismeretlen fiatal zenészekkel vegye fel az anyagot. Azt tudni lehetett addig is, hogy a különben rendkívül sokoldalú Urbaniaknak vannak és mindig is voltak merész, az éppen legújabb amerikai hatások által inspirált kísérletei, de a Beats & Pieces túlmegy minden határon. A szó szoros értelmében, mert áthozta az óceánon mindazt, ami odaát történik, és aminek egyik zászlóvivője ma a Butcher Brown. Áthozta, kibővítette, akklimatizálta. Gyökerezésről még nincs szó…

Ezzel együtt sem áll egyedül Urbaniak azzal, amit csinált. Ha az Ég is úgy akarja, elővesszük még e helyütt a szintén lengyel szaxofonos, Sylwester Ostrowski produkcióit. 

Concord Record, 2020
Butcher Brown  –  #KingButch
 

  1. Fonkadelica
  2. #KingButch
  3. Broad Rock
  4. Cabbage (DFC)
  5. Gum In My Mouth
  6. Frontline (Intro)
  7. Frontline
  8. 1992
  9. Love Lock
  10. Hopscotch
  11. Tidal Wave
  12. For The City
  13. IDK

 

Közreműködik: 

DJ Harrison - deejay, producer, billentyűs hangszerek, vokál
Corey Fonville - dob
Andrew Randazzo - basszusgitár, vokál
MC Marcus “Tennishu” Tenney - trombita, szaxofon, vokál
Morgan Burrs - gitár