Mi köze a cigányzenének a jazzhez?

A magyar jazz jó ismerői aligha csodálkoznak el a címben feltett kérdésen. Szakcsi Lakatos Béla a magyar jazz mindezidáig egyetlen képviselője a Nemzet művésze cím viselői között, és az ő munkásságát ezer szállal szövi át mind az autentikus roma, mind a városi folklórnak is nevezhető cigányzenei kulturális örökség. Nagynevű, sokszor legendás cigányzenész dinasztiák leszármazottai ma már szinte minden zenei stílus híres képviselői között megtalálhatók, de a jazzben – ahogy egyszer Oláh Kálmán megfogalmazta – új anyanyelvre találtak.

A jelenségkört, ahogy Európában jazz és cigányzene, hol egymástól függetlenül, hol egymáshoz képest alakultak, sokféle tudomány nézőpontjából lehet elemezni. Erre tesz kísérletet negyedik nemzetközi szimpóziumán jövőre a Jazztanulmányi Kutatócsoportnak a Károli Egyetemmel közös konferenciája. Az alább olvasható felhívásban a jelentkezési határidő – tekintettel a járvány okozta bonyodalmakra – nyár végére tolódott ki.
Cikkünk a 2020 februári szimpóziumról: Libisch Károly…


Snétberger Ferenc Tehetségközpontja a hátrányos helyzetű roma növendékekre fókuszál 

Amióta a jazz száz éve megjelent a magyar kultúrában, a műfaj interakcióba lépett a kávéházi cigányzenével – a roma kisebbség által művelt, populáris, városi, folklorisztikus zenével. Történeti nézőpontból a jazzel és más populáris zenei műfajokkal való kapcsolódási pontok kiválóan illusztrálják a cigányzenészek komplex viszonyát különböző korszakok városi kultúrájához. Ahogy német és francia nyelvterületen, szinti és roma szórakoztató zenészek Magyarországon is magukba szívták a jazzt és a helyi repertoárral együtt tolmácsolták azt közönségüknek. Szerintünk a történelmi, társadalmi, (pop-) kulturális, esztétikai, és zenetudományi stb. kérdések vizsgálata szükséges ahhoz, hogy mind a romológia, mind a jazztanulmányok (jazz studies) érvényes válaszokra jussanak a cigányzenével kapcsolatban. A cigányzenészek számos, a jazztanulmányok interdiszciplináris nézőpontjából is megkerülhetetlen kontextusban jelennek meg, ezért a cigányság társadalmi helyzetét vizsgáló romológia és a kultúratudományi alapozottságú jazz studies sok szempontból kiegészítheti egymást, sőt ezen társdiszciplínák olyan tudást állítanak elő, amelyből kölcsönösen profitálhatnak. A konferencia e szintézis jegyében várja a cigányság és zene, illetve jazz kapcsolódási pontjait különböző tudományterületekről vizsgáló előadásokat. Liszt Ferenc óta jellemzi egyfajta kettősség a cigányzene recepcióját a társadalomban: miközben a zeneszerző neve alatt megjelent könyv tévedéseken alapult, kompozíciói felemelték ezt a zenét. Azóta a műfajt és kontextusát számos tudományos, és néhány áltudományos írás vizsgálta, de maradtak megválaszolatlan kérdések. Meggyőződésünk szerint ez a konferencia komoly lehetőség arra, hogy a magyar kutatók inspiráló szerepre tehessenek szert ezen a téren a nemzetközi tudományos munkában.

 

            A Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) 2021. január 22-23-án konferenciát rendez Roma-jazz és cigány-zene címmel Budapesten. A Jatakucs nemzetközi szimpóziumai közül ez, a negyedik lesz az első, amelyet teljes egészében egy témának szentelünk, és amelyen nem felkért előadók szerepelnek, hanem a jelentkezők közül a szervezők által kiválogatott előadások hangzanak el.
            A konferencia kétnyelvű, az előadásokra jelentkezőktől 200-250 szavas absztraktot várunk magyar és/vagy angol nyelven, max. 100 szavas szakmai életrajzzal és az affiliáció megjelölésével. Ugyanilyen paraméterek szerint várjuk továbbá a jelentkezéseket kerekasztal, szimpózium (egy témáról több, rövidebb előadás) vagy workshop (interaktív foglalkozás egy témával) tartására, a következő e-mail címre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.    
Beérkezési határidő: 2020. augusztus 31.

Tervezzük a konferenciakötet magyar (Gondolat Kiadó, Budapest) és angol (L’ Harmattan, Paris) kiadásban történő megjelentetését.         
A konferencia szervező bizottsága:

György Eszter (ELTE BTK Atelier) 
Hajnáczky Tamás (KRE)
Havas Ádám (Milestone Inst.)
Lynn M. Hooker (Purdue Univ.)
Kállai Ernő (SZTE) 
Zipernovszky Kornél  (Jatakucs)                                           

           

Fotó: Lázár Miklós